Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1911

28 baveszi az elmúlt év veszteségeit és nyereségeit, s egy pillantást vet előre a jövőbe, azon anyagi és szellemi eszközökre, a melyek a jövő harcaiban való megállásra, sőt diadalmaskodásra rendelkezésére állanak: akképen kell nekünk is e nagy határmesgyén, az új iskola év küszöbén megállanunk s számbavennünk az utat, amelyen haladni, a célt, amelyet elérni s az eszközöket, a melyekkel ezt megvalósítani igyekszünk. Mi lenne e végből tanulságosabb, útbaigazitóbb, mintha megvilágosítom önök előtt e kifejezés értelmét: Sárospataki ref. főiskola. Ha majd megértik e kifejezés értelmét, igaz jelentőségét, akkor azt is tudni fogják, hogy mi végre jöttek ide s azzal is tisztában lesznek, hogy mi itt a teendőjük s milyen irányban kell azt végezniök. Sárospatak városát, amely hajdan: II. Endre, IV. Béla idejében királyi lakóhely volt, már látták önök, — aki először jött is ide, egy-két óra elegendő a megtekintésére, — az alatta elkanyargó Bodroggal, délen a Perényiek, Lorántffyak, Rákóczyak várkastélyával, amely most a hg. Windisch-Graetz család tulajdona, nyugotra a várostól a Királyhegygyei, rajta a Lorántffy Zsuzsánna hagyományozta főiskolai szőlővel, s délre és keletre a mértföldekre terjedő termékeny síksággal, — erről tehát nem beszélek többet. A református kifejezés már egy kissé több magyarázatot igényel. E kifejezés a reformatio szótól származik, attól a hatalmas szellemi mozgalomtól, amely a XVI. század első felében az igazság és a kegyelem után szomjúhozó lelkeket magával ragadta, s azokat a pápai tróntól, a középkori egyház világias, külső szertartásokba merült rendszerétől elszakítva, az igaz evangyéliom tiszta alapjára visszaállította. A reformatio a pápai rendszerrel szemben az egyéni gondolkozás autonómiáját, az egyéni hit függetlenségét, az egyéni lelkiismeret felszabadulását jelenti A református szó viszont a reformatio kálvini irán)ára mutat, vagyis arra az irányra, amely Kálvin János genfi reformátor értelmezése szerint vallja az evangyélium megtisztított tudományát. A Kálvin János felfogását különösen 2 tétel jellemzi: egyik az Isten nagy-