Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1911

12 óta kitűnő kormányzóját, az igazgató-tanácsnak 8 év óta munkás tagját, a nagyműveltségű és több évi tanári működése ulán a tanári munkakörrel is közelről ismerős férfiút akarta megtisztelni. Beiktatási ünnepélye a maga bensöségével, emelkedettségével, komoly tartalmával és méltóságával kedves és a jövőre nézve is biztató örömnap volt főiskolánk történetében. Egyénisége, szava egyaránt biztosíték nekünk a jövőre, arra, hogy benne főiskolánk erős jellemű, messzetekintö, cselekedni tudó és akaró vezérét, örállóját lássuk, aki híven fog vigyázni arra, hogy „a sárospataki főiskolát, mint a magyar reformátusság versenyen kívül álló, legelső főiskoláját, ne csak fentartsák az eddigi színvonalon, de minden tekintetben odafejlesszék, hogy a változott viszonyok közt is mindig megtarthassa és megérdemelhesse azt a helyet, amelyet hazánk egyházi és kulturális életében közel négy évszázad óta elfoglal." Adjon Isten erőt a mi m. t. egyházi gondnokunknak, hogy gondnoki programm-beszédjének ezt a részét sikerüljön megvalósítva látnia! Örömnap volt reánk nézve az is, amikor Lévay Józsefet, a koszorús költőt, Arany, Tompa és Gyulai pályaés versenytársát, akinek lábai elé november 19-én az egész nemzet rakta le elismerésének, hódolatának virágait, — tanári karunk ez ünnep alkalmából, ha nem is személyesen, de levél útján üdvözölhette; üdvözölhette benne az egykori miskolci ref. fögimn. tanárt, a tiszáninneni ref. egyházkerületnek tanácsbíráját, énekügyi és paróchiális könyvtár-bizottságának tagját; üdvözölhette a nemes érzésű, tiszta ízlésű, ragyogó elöadású dalnokot, tanuló ifjúságunknak fenkölt érzésekben és gondolatokban való nevelőjét, a férfi jellem mintaképét; — s az is, mikor Meczner Béla alsózempléni egyházmegyei gondnokot itt Sárospatakon egyházmegyéje — mint 25 éve hűséggel, odaadással működő gondnokot — szeretetének, ragaszkodásának, elismerésének minden jelével üdvözölvén és ünnepelvén, mi, a főiskola is, megjelentünk az üdvözlök seregében s mi is kifejeztük iránta azon szoros kapcsolatnál fogva, amely az iskola és az egyház, közelebbről a sárospataki főiskola és az alsózempléni egyházmegye közt fennáll, mint gondnok