Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1907

15 kinő a szükséges összegre; a zongora pecíig némi javítás után használatba kerül. — Gecsey Péter tarcali lelkész, ez a többszörös jótéteményeiről ösmert nagyszivíí férfiú, tápintézetünk javára teít 3000 koronás alapítványt, mely adományozójának nevét fogja viselni örökké s majd akkor nyílik meg, ha kamataival 4000 koronára, vagyis egy ifjú ellátására szükséges tőkeösszegre nő. — A f.-borsodi ref. tanítóegylet néhai Nagy Sándor sajókazai tanító emlékére 500 korona alapítványt tett főiskolánknál, azzal a feltétellel, hogy évi kamatát, mint ösztöndíjat a sárospataki ref. főiskolában tanúló felsőborsodi, jó magaviseletű, szorgalmas, jó tanúló ref. tanítófi élvezze. Az első egy évi kamatot, 20 koronát, maga az egylet küldötte be, hogy az már ez évi január 25-én kiadassék; kiosztásáról azonban addig, míg az alapítvány végleg el nem fogadtatott, gondoskodni nem lehetett; most azonban miután az alapítvány már el van fogadva, kiadjuk. — Az 1876. évi sárospataki maturánsok, 1906-ban tartott 30 éves találkozójuk alkalmával 760 koronát raktak össze, azzal a rendeltetéssel, hogy annak kamata, ha a töke 1000 koronára nőtt, minden második évben adassék ki a főgimn. tanári kar által egy a VlII-ik gimn. osztályt végző, legjobb magyar történelmi tárgyú irodalmi dolgozat készítőjének. Az alapítőleVél csak e napokban jutván el hozzánk, még világosabb körűlírásra szorúl. Hisszük azonban, hogy ennek megtörténte után főt. Elöljáróságunk szíves készséggel és köszönettel fogja fogadni. A tőke jelenleg: 882 korona 88 fillér. — Végűi Dr. Braun Mihály ny. cs. és kir. tengerészeti törzsorvos, a vaskoronarend lovagja, főiskolánknak egykori kiváló növendéke s ma is hálás, áldozékony fia, a legközelebbi karácsony alkalmával 50 koronát küldött a főiskolai szeniornak; ezenkívül végrendeletének azt a pontját is közölte velünk, hogy az a 30,000 korona, melyet egy egyén évjáradékának biztosítására tett le, ennek az egyénnek halála után főiskolánkra száll s mint Dr. Braun Mihály-alapitvány szegény ifjak nevelésére fog kamatozni. Íme, egy fényes lap főiskolánk múlt évi borús történetéből, bizonyságáúl annak, hogy ezt a főiskolát viszontagságaiban is szeretik, ápolják és erősbítik a nemes szivek. Fogadják hát mindannyian leghálásabb köszönetünket a nehéz időkben nyújtott vigaszért; fogadják örök hálánkat nagybecsű adományaikért és alapítványaikért! Áldozékonyságuk pedig követendő példaképpen tündököljék a kortársak, az utódok előtt! A borús és derűs események, az árny és fény ilyetén váltakozása közben folyt el az 1907—8-iki év. Mint a hogy a folyam