Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1906
83 Nem tagadhatjuk, hogy ez nagyobb felelősséggel jár a tanárra nézve, mint az osztályrendszer, mert annál, ha valami mulasztás történt egyik éven, kireparálhatja a másik, míg itt, ha egyik éven mulasztás történnék, a másik csak fokozná azt. Ámde ma, mikor mind tanári pályára készült, szakképzett egyének tanítanak a gimnáziumban, kellő ellenőrzés mellett egyre kevésbbé nyilik tér a mulasztásra, a gondatlan vezetésre. E rendszer elfogadásával — egyes lépéseket a párhuzamos osztályok felállítása óta már az előző években is tettünk ez irányban, de azt a maga egészében a szept. 10-én tartott igazgató-tanács ülése fogadta el, — egy nagy lépést tettünk előre a modern oktatás terén. Nem kisebb fontosságú esemény főgimnáziumunk életére és jövendő fejlődésére nézve a harmadik mozzanat: a tanári fizetéseknek állami segítség útján történt korszerű rendezése. Ami mindnyájunk keblében élő titkos óhajtás volt: vajha megszűnnék az az aránytalanság, amely eddig az állami és nem állami tanárok javadalma közt fennállott, vajha nekünk is olyan magas fizetésünk lehetne, mint az állami tanároknak, hiszen mi ugyanoly értékű és fontosságú kulturális munkát végzünk, az állam minden megterhelése nélkül, mint ők, mi a közművelődés és nemzeti nevelés érdekében az oktatás terén ugyanoly fontos feladat betöltésére vagyunk hívatva, mint ők, — de amely óhajtás megvalósulását, a körülményeket ismerve, alig mertük remélni (állami segítségre az 1883. évi XXX. t.-c. alapján, vagyis egyházi és iskolai autonómiánk feláldozásával nem vágytunk, mert épen az előző év törvénytelen kormányzata tanított meg arra, hogy mennyire meg kell becsülni az önkormányzati jogokat nemcsak vallási, hanem nemzeti szempontból is,—viszont azt is tudtuk, hogy főiskolánk saját erejéből ez idő szerint erre nem igen képes), az váratlanul bekövetkezett: bekövetkezet az által, hogy gr. Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter, magasabb kultúrpolitikai felfogásból kiindúlva, a nem-állami középiskolák tanárai fizetésének kiegészítésére már az 1906. évi költségvetésbe 300,000 koronát vétetett fel s azt a felekezeti és községi középiskolák tanárai részére 1906. július 1-től kezdődő hatállyal, az autonómia min-