Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1906
71 a tisztes szorgalmat s a verítékes, bár szerényebb sikert jutalmazatlanúl hagyjuk, vagy hogy túlszigor alapján pályadíjainkat holt kincs gyanánt sugorgassuk s újabb tőkévé növeljük: ajánljuk az I. számút az egyik nagyobb, — a II. számút a kisebb díjjal való megjutalmazásra. Nóvák Lajos. Jelentés. A magyar bibliák buvárlására utaló pályatételünkre egyetlen pályamű érkezett a következő jeligével: „Amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg". Célja volt e pályatételnek, hogy a lelkészi pályára készülő ifjakat a lehető legszebb módon kényszerítse a biblia végiglapozgatására s a magyar bibliafordítók munkája felett való elmélkedésre. Megfejtéséhez semmi egyébre nem volt szükség, mint szorgalomra s a szorgalommal összegyűjtöttek felett való eszmélődésre, a hasonló és ellentétes adalékok egybevetésére s az önként kínálkozó következtetések összeírására. Nem kellett hozzá különböző nyelvek ismerése s a források temérdekségével való birkózás, legfölebb annyi tudás, hogy az írásmagyarázatnak is van története. Hozzáférhető volt tehát a tétel a theol. akadémiai ifjúság nagyobb részére nézve s épen ezért várnunk lehetett valamelyes versenyt a tétel körül, ami azonban elmaradt; hogy mi miatt: iskolai teendőkkel való túlhalmozottság, egymástól való félelem, vagy csak a divatos kórság miatt-e, amely megelégszik a felszínen való futkározással s irtózik a hálónak a mély vizekre való vetésétől: — e bírálat körében nem kívánjuk feszegetni, találgatni. Bizonyos, hogy a többre törekvők érezhették volna, hogy a tétel komoly, lelkiismeretes megfejtésével némi szolgálatot tehetnek hazai biblia-irodalmunknak is, amelyben a bibliafordításoknak a tételben felvetett oldala még nincsen méltóképen megvilágítva. Az egyetlen pályamű ritkán írott 83 negyedrét lapon foglalkozik feladatával. 1—10. lapon bemutatja, mint maga is állítja a magyar bibliák történetét — nagy vonásokban. Ez a pályamű bevezetése, alap, amelyre a pályázó építeni akar. Aztán „/. Rész" jelzéssel a 17—40 lapokon a magyar bibliákban a fejezetekre és versekre osztásra nézve észlelhető különbségeket tünteti fel. „//. /?ráe"-jelzéssel pedig néhány bibliafordító írásmagyarázó álláspontját állapítja meg — a kitűzött tétel kívánsága szerint (41—81) s végűi forrásműveit sorolja fel (82, 83 1.).