Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1904

5 íme, mint látható, székfoglaló beszédem tárgyául önként ajánlkozik az én munkaköröm: a vallástanítás. Ennek köréből veszem tehát tárgyamat s értekezni fogok az élő, önálló, személyes meggyőződésen alapuló hitre való nevelésről; és pedig olyan irányban, olyan szellemben, liogy előadásom mintegy programmúl szolgáljon működésemre nézve. * * * Talán soha nem beszéltek, talán sohasem A vallásosság h

a_ írtak annyit a vallásosság hanyatlásáról, mint nyatiása. napjainkban. Hazánkban épenúgy, mint külföldön égető kérdés ez s az egyházi és világi folyóiratok és lapok; értekezletek és gyűlések nagy aggodalommal tárgyalják a mindinkább növekedő egyháziatlanság és a mindinkább hanyatló vallásosság által előidézett eredményeket; miközben kénytelenek bevallani, hogy a keresztyén vallás napjainkban válságba jutott. E szomorú állapotok késztetik aztán nemcsak az egyházak prédikátorait, hanem a vallásos gondolkozású világi elemet is arra az elhatározásra, hogy ők is kész szivvel a mentők táborában álljanak s a nép között, a társadalomban intensív valláserkölcsi életet teremtsenek. Sőt a törvényhozás asztalánál is élénk figyelem tárgya e kérdés, melyre nézve egy képviselő így nyilatkozott: a megváltozott viszonyok között „a magyar törvényhozókat egy cél vezeti, egy szellem lelkesíti: a magyar vallásos élet fejlesztése és a vallásos, egészséges, tiszta magyar nemzet fentartása. A közoktatásügyi kormányzat tehát csak akkor felelhet meg igazán feladatának, ha ezen nagyfontosságú megbízatásában ápolja a vallásosságot; — a tiszta erkölcsiséget megoltalmazza és a vallás, a tiszta erkölcsiség alapfundametitomára építi fel a magyar nemzet örök időkre hivatott nagy templomát.* Ezért hangsúlyozta Darányi is egyik beszédében: nekünk kötelességünk mindent előmozdítani, ami a vallásosságot és hitéletet emeli és fejleszti. Pjleiderer, a berlini egyetem theol. tanára, a jelenkor válságos vallási viszonyaira rámutatva, így kiált fel egyik munkájában: „Mit tegyünk, hogy megtartsuk a vallást gyermekeink ós unokáink számára?" 1 1 Szabadelvű vallásos gondolkozás a XX. sz. kezdetén. Angolbol. Kolozsvár, 1902. 19. 1.