Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1899

T8 gatóját, a protestáns egyháztársadalom e lelkes alakját, ki 1877-től 1889-ig, tehát 12 éven át főiskolánknak is kiváló munkása volt, s a ki irántunk való őszinte szeretetét a távolban is mindig megtartotta s a velünk való összeköttetést hiven ápolta. A véletlen úgy hozta magával, hogy végtisztességénél nem lehettünk jelen, csak vigasztaló és résztvevő szavainkat küldtnk a bánatos özvegynek s a vesztes jogakadémiának, melynek a megboldogult valóban lelke volt. Legyen megengedve, hogy ez ünnepélyes órában elküldjük bánatunkat és fájó könyeinket távoli sírhantjára! Nem kimélte a sors főiskolánk tanári karát. sem. Dr. Finkey József kis fiát veszítette el, Dr. Zsindely István közigazgató április 25-én felejthetlen jó anyját zárta megrendült lélekkel koporsóba. De e sokszoros bánat mellett volt részünk olykor-olykor örömben ís. Szivünk jól eső érzésekkel telt meg, midőn főiskolánk felvirágoztatását czélzó intézkedésekről, egy-egy kegyes alapítványról, vagy a főiskolához tartozó, azzal összeköttetésben levő egyének előhaladásáról, kitüntetéséről értesültünk. így midőn főiskolánk közszeretetben álló algondnoka Dókus Gyula úr nejével Spillenberg Zsófia úrnővel 1899 október 15-én egy 1000 koronás alapítványt tett főiskolánkban, azon nemes czélzattal, hogy ennek évi kamata — tekintet {léikül vallási és vagyoni viszonyra — a legjobb érettségi vizsgálatot tett ifjúnak adassék, s mely az évzáró ünnepély alkalmával fog mindenkor kiosztatni. Hálánkat és köszönetünket fejezzük ki a nemes gondolkozású alapitónak ez alkalommal is, ki e tettével újabb bizonyítékát adta annak a szeretetnek, zálogát annak a ragaszkodásnak, mely őt szoros kötelékkel fűzi a mi alma materünkhöz. Oelberg Károlyné sz. Tomcsányi Emilia úrnő 400 frtot hagyományozott főiskolánknak, Jablonovszky József főiskolánk egykori növendéke, 25 frtos alapítványt tett tápintézetünk részére, hálájának szép bizonysága gyanánt. Vajha e szép példák minél több követőre találnának 1 Örömmel jelenthetjük azt is, hogy főiskolánk immár átvette a tápintézetre szánt nagybecsű alapítványát b. e. Mudrány Andrásnak, annak a kegyes alapitónak, kinek emlékezetét még ez órában fogjuk megünnepelni. Még szeptember hó elején jutott tudomásunkra az az örvendetes hir, hogy Duka Tivadar nyug. főtörzsorvos Londonban élő kiváló hazánkfiát, a budapesti tudomány egyetem tiszteletbeli orvostudorrá választotta. Szívből üdvözöltük főiskolánk e lelkes pártfogóját, ki a messze idegenben is nem egyszer adta tanújelét főiskolánk iránti szeretetének és őszinte jóindulatának. Örömmel töltötte