Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1899

9 29

8/

45

6-ra, a másodiknak 40

8/

34

6-ra, a harmadiknak B1

8/236-ra, a negyediknek M

8/ií6"

r

a kellett volna esni s így az ötödik saecularis ünnep 73

8/

1

6-ra esik. Ezen az alapon tartotta meg aztán Augustus 73

7/

1

7-ben

2

1 az ötödik saecularis ünnepet, a legfényesebbet valamennyi e nemű ünnep között. Ennek az ünnepnek a lefolyásáról elég sokat tudtunk idáig is, mert reánk maradt az ünnep alapjául szolgáló sibylla-vers, Phlegonnál és Zosimusnál is

2

2 ; e mellett Zosimus elég jó forrás után

2

3 leirta az egész ünnepet. Részint ezekből, részint Horatius Saeeulares, quasi anticipatos ab Augusto nec legitimo tempori reservatos, quamvis ipse in historiis suis prodat, intermissos eos Augustum multo post, diligentissime annorum ratione subducta, in ordinem redegisse. Quare vox praeconis irrisa est invitantis more sollemni ad ludos, quos nee spectasset quisquam nec spectaturus esset, cura superessent adhuc, qui spectaverunt et quidam histrionum producti olim tunc quoque producerentur. — Plinius (Hist. Nat. 7. 48. 49.) föl is említi egy színésznek, Stephanionak, a nevét, a ki részt vett ugy az Augustus, mint a Claudius saecularis ünnepén s még azután is sokáig élt. 2

1 Az ötödik saecularis ünnepet ,!

8/

l

a-ban kellett volna megtartani a sibyllajóslat 110 éves cyclusa alapján, hogy miért tette Augustus egy évvel előbbre, nincs rá semmi adatunk s így a magyarázgatások számára tág tér nyílik. Roth (i. h. 367. 1.) a Caesar naptárjavítása folytán előállott annus confusionis-szal próbálja megokolni, Mommsen meg (Röm. Chron.

2 186. 186. 11. 364. jegyzet) azzal, hogy teljesen közömbös dolog volt, hogy a régi saeculum utolsó vagy az uj saeculum első évében tartsák-e meg az ünnepet. Boissier (i. h. 80. 1.) és H. Besser (Neue Jahrbücher 1886. 133. k. 605. 1.) azt hiszik, hogy azért választotta Augustus ezt az évet, mert az a tiz év, a melyre ő a kormányzást elvállalta, épen lejáróban volt s a midőn ő azt vissza akarta adni a nép kezébe — mint maga is mondja: rem publicam ex mea potestate in senatus populique Romani arbitrium transtuli — e nagyszerű ünnep által is biztositani akarta a maga számára a nép kegyét s alkalmat óhajtott adni a 10 évi állandó béke után a közöröm nyílvánúlására. Az különben, hogy a császárok megülték uralkodásuk 10 éves fordulóját, Dio-Cassius szerint állandó szokássá vált s talán Augustustól vette eredetét. Gardthausen (III. I. 621 1. 25. jegyzet) a 737. év választását szintén az uralkodás 10 éves évfordulójából, meg abból a körülményből magyarázza, hogy ebben az évben született L. Caesar, ekkor adoptálta Augustus két unokáját s így a trónutódlás emberi számítás szerint biztosítva lett és abból, hogy ebben az évben egy üstökös jelent meg az u. n. sidus Julium. Ujabban (Eph. Epigr. i. h. 252. 1.) Mommsen azzal magyarázza az ünnep előbbretételét, hogy Augustusnak sietnie kellett Ázsiába. A kérdés újabb adatok előkerülése nélkül nem dönthető el s ép ezért kétszeresen sajnálnunk kell, hogy a 17-ik évi saecularis ünneDekről szóló tudósítás eleje hiányzik, mert az minden bizonynyal világosságot derített volna e kérdésre. 2

3 Phlegon: i7ep» Max^ofiiiov c. 4. (Rerum naturalium scriptores Graeci minores rec. O. Keller. Lipcse 1877. 91 kk.); Zosimus Históriáé II 5, 6. 2

8 L. Mommsen (Ephem. Epigr. i. h. 225): Zosimus in relatione plena