Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1897

89 ködésének jutalmául — meg is nyerte a tanári kar engedélyét. Szerencse fel! A magyar irodalmi önképző társulatnak nehéz s majdnem válságos esztendeje volt az 1897/8-diki. Alig hogy megalakult, szellemének nyomtatott képviselője, az „Ifjúsági Közlöny" útján beleütközött a tanári kar közvéleményébe és innen-onnan szerzett bátorítások mellett most pajzán tréfával, majd egész komolyan is rosz hírbe hozta egyik legféltettebb intézményünket s vádjával és védekezésével annyi eleven szenet gyűjtött saját fejére, hogy roskadoznia kellett alatta. Elnöke, a kit bizalommal választott és szeretettel marasztott, lemondott állásáról, a közlönyt pedig annál is inkább, mert, mint kiderült, nem is képviselte az önképző kör közvéleményét és mert - - bár akart — de nem tudott mássá lenni, a tanári kar megszűntette. A vaskalapot siettek ugyan az ilyen gyógyszer felett csúfolkodók rányomni az ítélethozók fejére; de ez nem akadályozta meg az ifjúság szelleme és erkölcse felett őrködésre hívatott tanári kart abban, hogy az — ha kell — vas-veszszővel is megőrizze a rá bízott nagy örökséget. — Az a tanári kar erős meggyőződése, hogy az „alma mater" még gyöngeségeiben sem érdemli meg hű fiaitól, hogy felőle rosz véleményt terjeszszenek és azzal a gyöngébb lelkeket elfordítsák, ellenségeinknek olcsó örömökre adjanak okot, sőt még a jók és legjobbak szívét is gyanúval töltsék el a szent örökség hivatalos gondozói iránt. Az Önképző társulat maga is belátta végre, hogy — ha közlönyét továbbra is meg akarja tartani és a saját képére akarja formálni, magának is biztosítékokra van szüksége nemcsak a tanári karnak és a főiskolának s hallgatván a tanári kar szavára, alapszabályait a közelebbi napokban olyan módosításokkal adta be megerősitésre, a melyek által az Ifj. Közlöny határai szigorúan meg vannak szabva és sorsa biztosítottnak tekinthető. Az ak. tanári kar szívesen megengedte (a felajánlottaknál még kevesebb biztosítékok mellett is), hogy az Ifj. Közlöny, mint az Önképző társulat lapja, tovább folytassa rövid időre megszakadt életét. Ugyancsak az Önképző társulat ízléses vas-rácsozattal kerittette körűi az általa tavaly állíttatott Tompa-szobrot, a mely ma egyik kiváló dísze főiskolánk irigyelt kedves ligetének s bizonyság a mellett, hogy vannak az ifjúságnak szentséges tárgyai az elmélkedésre, a lelkesedésre: nincsen tehát szüksége arra, hogy szemétdombot építsen és arról hirdesse, hogy virad!