Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1897

5 történelemből is tudnunk kell azt, a mi reá vonatkozik. Vizsgáljuk hát a gyak. theol. történelmét és benne a régibb munkaköröket, mert a mai munkakörnek megértésére és méltánylására azok vezetnek bennünket. A gyak. iheol. történelme egy része a theologia történelmének, ez pedig az egyház történelmének és igy amannak a vizsgálata emezeknek a segítségére utal bennünket. De nem is lehet másképpen, mert az egyházban minden az egyházra vonatkozólag történik, nemcsak, hanem a theológiának is az egyház ad életet. Vagy a miként Bassermann mondja: „mielőtt theológia lett volna, már volt az egyház és egyház nélkül nincs theológia". És ha áll ez általában a theológiára, annyival inkább áll a gyakorlati theológiára. A theológia élete voltaképpen a harmadik században kezdődik, felfakadva az egyházi élet egyes kívánalmaiból, tehát egészen gyakorlati szükségből, úgy hogy a kezdetre nézve teljesen, — a folytatásra nézve nagy részben áll a dogmatikusoknak az a mondása, hogy „minden theológia gyakorlati." Az exegesis, a theológiának ez ősanyja, az írások megértésének a szükségéből ered; az exegesis szüli a dogmatikának egy jó részét, annál a kényszerűségnél fogva, hogy az írásmagyarázás ellentétes eredményekre vezet; a másik részét létre hozza a tannak a bölcsészettel való érülközése és harca, természetesen a tan védelmeért, természetesen az egyház javára, vagy legalább az érdekében. Itt az ellenséges álláspont is a tannak és az egyháznak tesz szolgálatot, mert mindkettőt védelemre, sőt győzelemre sarkallja. Valóban mindez gyakorlati dolog, de nem gyakorlati theológia, vagy legfelebb annyiban az, a mennyiben minden theológia gyakorlati. Az egyház azonban nemcsak az exegesisben és a dogmatikában munkás, vannak más életjelenségei is, a melyek részint az istenitiszteletben, részint az egyház tanítói és társadalmi tevékenységében lüktetnek. Miből álljon az istenitisztelet ? Miként menjen végbe ? Kik szervezzék, kik vezessék ? Kik legyenek az ige hirdetői, kik a sakramentumok kiszolgáltatói, kik a leendő egyháztagok tanítói ? Miként folyjon a tanítás, miként általában az egyházi élet? Kérdések, a melyekre feleletet kell adni; dolgok, a melyek szabályozásra és útmutatásra szorúlnak. Az egyháznak hát ezekre is ki kell terjeszteni a tevékenységét és előállnak egyesek, sőt gyülekezetek is, hogy szabályokban adjanak a kérdésekre feleletet és ez a munka egy részévé lesz az egyház azon munkájának, melynek eredményét theológia névvel szoktuk kifejezni. Ez a munka is egé-