Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1888

ii Mint az alább közlendő tanrendből is látható, Orbán József kartársunk terhén könnyítendő, a művelődéstörténetet Kun Pál, a legújabb kor történetét pedig Molnár Lajos, gimnáziumi tanárok adták elő. A tanrendben mutatkozó, régen érzett hiány pótlásáról gondoskodtunk továbbá, midőn két modem nyelvnek, t. i. az angolnak és a francziának tanítására fölkértük Nagy Gusztáv és Kun Pál kartársainkat, kik is kérelmünknek készséggel eleget téve, sikeres eredménynyel végezték az önként magukra vállalt feladatot. Tanrendünk általában — örömmel jelezhetjük — évről-évre gazdagabbá válik, a mit részint az alkalmazásban levő akadémiai tanárok fokozott munkásságának, részint a gimnázium tanárai által nyújtott támogatásnak köszönhetünk. A tanárok hivatalos teendőik mellett, irodalmi téren is nagy tevékenységet fejtettek ki. E tekintetben szintén követték tehát az elődök példáját, kik közül tudvalevőleg számosan nemcsak mint tanférfiak, de mint írók is maradandó nevet hagytak hátra maguk után. A tanárok egy évi irodalmi munkásságának eredményét a következő adatokban tüntetjük fel. 1. Ballagi Géza hírlapokba dolgozott s megírta székfoglaló értekezését «Az 183

9/

4

0-iki országgyűlés visszhangja az irodalomban;* czím alatt, melyet, mint a M. Tudományos Akadémia lev. tagja, az Akadémia II. osztályának folyó évi október hó 14-én tartandó ülésén fog felolvasni. 2. Buza János főmunkatársa volt a Sárospataki Lapok nak. írt néhány tanügyi czikket s a «. Természettudományi Közlöny»-ben apróbb megfigyeléseket közlött. 3. V. Krüzselyi Bálint többrendbeli társadalmi, tanügyi és politikai czikket írt a központi és a vidéki hírlapokban. 4. Kun Bélától önálló füzetben megjelent Sárospatakon: «Alkalmi beszéd a sárospataki főiskolai ifjúság 1889. márezius 15 diki hazafias emlékünnepélyén.*