Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1887

93 tische Kanzelberedsamkeit. 3. Hegels Biographie. I. Ludvvig der XlV-te nach Herder. 5. Brief an N. 6. Die Geographie. 7. L. Grimms Biographie. 8. Die Eisenbahne. 9. Tiecks Biographie. 10. Brief an N. Tankönyv mint az V-ik osztályban. 6. Történelem. Hetenkint 3 órán. Az újkori egyetemes történetek. Tankönyv: «Űjkor történet.* Somosi I. Sárospatak. 1860. 7. Mennyiségtan. Hetekint 3 órán. A betűszámtanból: hatványozás, különösen negatív egész, positiv és negatív tört hatványmutatóval, gyökvonás, logarithmusok és kitevös egyenletek egy és több ismeretlennel. A mértanból: a kör sajátságai és mérése ; szögmértan, síkháromszögtan. Kézikönyv mint az IV. és V. osztályban. 8. Természetrajz. Hetenkint 3 órán. Állattan. I. Bonc- és élettan, főtekintettel az emberre. (Az állati testek alapelemei, a szövetek és szervek. Általános véd- és támszervek. A mozgás szervei. Idegrendszer. Külérzéki szervek. Az állatok táplálkozása. Véredényrendszer. Légzési szervek. El- és kiválasztási szervek. Az állatok szaporodása). II. Állatrendszertan. Tankönyv: «Az állattan alapvonalai.» Dr. Soltész János. Sárospatak, 1872. Ezenkívül használták saját jegyzeteiket. 9. Tornászat. Hetenkint 2 órán. Mint az V-ik osztályban. 10. Ének. Hetenkint 2 órán. Mint az V-ik osztályban. Jegyzet. Az elősorolt tankönyveken kívül ezen osztályban s felfelé az egész gimnáziumi tanfolyamon még a következő segédkönyv használtatik: «Görögmagyar szótár.* Második ujjonan átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztették Soltész Ferenc és Szinyei Endre, sárospataki tanárok. Sárospatak, 1875. VII-ik osztály. 1. Vallástan. Hetenkint 2 órán. Magyar egyházi reformáció története. Tankönyv: «A magyar egyházi reformáció történetének vázlata.» Irta Dr. Heiszler József. Sárospatak. 1873. 2. Magyar nyelv. Hetenkint 3 órán. Első évharmadban: A költői műfajok elmélete. Epos, regény és dráma részletesen. Ismertetve voltak: Arany «Toldy trilógiája.» «Buda halála.» Zrinyi M. «Obsidio szigetiana.» Vörösmarty «Zalán futása.» Petőfi «János vitéze.» Csokonai «Dorotytyá*-ja. Jósika Miklós «AbafL-ja. Sophokles •Antigoné»-ja. Szigligetitől «Fenn az ernyő, nincsen kas.» Tankönyv mint a Vl-ikban. Második évharmadban: Magyar irodalomtörténet 1772-ig. Különös súly volt fektetve az ó és közép magyar nyelv sajátságaira, írásmód, hangtani, szóképzési, szóragozási és syntaktikai tekintetben. E végből a codexeket, különösen a bécsi és müncheni