Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1885

18 A Tóth-Fischer-féle pályadíjra a magyar államjog köréből a következő kérdés volt megfejtés végett kitűzve: „Adassék elő a hajdani drávántúli magyar megyéknek (ma Szlavónia), továbbá a régi Szlavóniának (ma Horvátország) államjogi helyzete az 1868-ik évi XXX. törvénycikk megalkotásáig, történelmi adatok és törvényeink alapján." A kitűzött pályakérdósre egy munka érkezett. Számra ugyan kevés a pályázás eredménye; de a sikert illetőleg annál örvendetesebb. Ezen egy munkában annyi a s'zorgalom, a komoly búvárkodás és a sokoldalú tanulmány, hogy dicséretére válnék az iskola falait máielhagyott komoly vállalkozásnak is. A munka írója a „Bevezetós"-en kivűl 8 fejezetben tárgyalja kérdését. Kiindul a régmúltból, a magyar állam megállapítását megelőző időkből s a kérdéses magyar államterületek helyzetében előforduló nevezetesebb változásokból alkotja a fejezeteket; melyekben fejteget, következtet a legnagyobb gonddal, lelkiismeretességgel. S ahol szükséges, mindenütt int, figyelmeztet, hogy könyvekben, törvényekben a kifejezésekre nagy gondot fordítsunk. Minthogy pályázó a feltett kérdés megfejtésével szerencsésen bánt el: munkálkodásának eredménye dicséretet és jutalmazást érdemel. Csak egyre figyeljen a szerző. Arra, hogy a föltett és a gondja alá vett pályakérdés órinthetlen. Abból nem szabad sem elvenni, sem hozzáadni. A felbontott jeligés levélből Jablonovszky József, Il-od éves joghallgató neve tűnt ki. Az Okolicsányi-díjra kitűzött pályakérdésre: „Adassék elő az államhitel természete s közgazdasági és pénzügyi hatása; részletesen adassanak elő továbbá az államadósságnak a modern államokban előforduló alakzatai, különös tekintettel a magyar állam adósságaira" egy pályamű érkezett be a következő jeligével: „Minden nép első lépését a civilizáció felé rendszerint valami kölcsön jelöi. Leroy Beaulieu Az emiitett pályamű szorgalmas tanulmány eredménye. Szerzője a források kiválasztásában gondosan járt el. Nem sok forrást használ; de amit igénybe vesz — a Srányi ma már meglehetősen elavult művét kivéve — az mind elsőrendű forrás S ezeket a forrásokat a szó szoros értelmében kihasználja. Az idegen írók közül különösen Leroy Beaulieu-nek s a hazaiak közül Kautznak és Mariskának az államhitelre vonatkozólag alig van olyan tételök vagy gondolatuk, ami e pályamű szerzőjének figyelmét kikerülte volna, s amit a maga helyén, saját szavaival