Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902

10

nagyobb, de mindenkor szives adományok és sokszor valóban megható sorok kíséretében kezdenek visszaérkezni, édes bizonysá- gaiúl annak, hogy a hagyományos prot. áldozatkészség nem szűkült meg s hogy a magyarországi ref. egyház közszükségnek tartja a sárospataki főiskola függetlenségének, versenyképességének fentar- tását s ennek zálogaúl önálló élete biztosítását. Mi lesz majd a végeredmény, az ma még nem is sejthető, de jogosan reméljük a jobbat és hogy ez a remény valósággá váljék: ezen az úton is ajánljuk az alapítványt, vagy a mi egyre megy, főiskolánkat az áldozékony szívek nagybecsű pártfogásába.

Főiskolánk belső életéből általánosságban három mozzanatot tartok különösen kiemelendőnek: a tanári Jcarban történt nagyobb arányú személyi változásokat, a tanári szolgálati szabályzat megalkotására tett komoly előkészületet és a tanulók látogatásának, ellenőrzésének intézmény szerűen való rendezését.

A tanári személyzet a közelmúltban történt s a közel jövőben várható nyugdíjazások, nem különben nehány új tanszék létesítése folytán rohamosan újúl, a miben tárgyi szempontból, nincsen semmi veszedelem, csak áldás és haszon. A megfáradt munkás megérdemli, a nyugdíjintézet pedig lehetővé teszi a nyugalmat s így nem csuda, ha ily nagy tanári személyzetben gyakorta felhangzik az önkéntes „veteres migrate coloni;“ de a távozók helyére ifjabb erők)lépnek, a kik egytől-egyig telve vannak a főiskola iránt való rajongással, pályájok iránti buzgó szeretettel és nemes becsvágygyal. És mégis, mégis megszólal innen is, onnan is a féltő aggodalom: nem változik-e meg ez által a főiskolának is, a tanári karnak is a közszelleme ? Nyugodtan, de erős meggyőződéssel mondhatom, hogy nem. A változás mindig mozgalommal, a mozgalom nyugtalansággal jár s a dolgokat mindig külsejüknél fogva látjuk és Ítéljük meg előbb; de a midőn beáll az elhelyezkedés s vele megjő a nyugalom, midőn a higgadt ítélet perce elérkezik, belátjuk, hogy nincs aggodalomra ok : új, de méltó, de hű nemzedék vette át a régi örökséget. A sárospataki főiskola régi jó szellemét senki nem akarja és hát nem is könnyű megoltani.

A szolgálati szabályzat megalkotásának szükségességét már régen érzi, megalkotását is régóta munkálja a tanári kar; de e mellett elöljáróságunk a maga részéről is kívánatosnak tartja, hogy a fizetések rendezettségével a szolgálat szabályszerű rendezettsége járjon karöltve. Az előmunkálat már kész is e tárgyban, de még egyengetésre és simítgatásra vár; sokáig nem várat, nem is várathat