Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
82 meghatározza a termelési tényezők fogalmát és ez alatt érti csak is a természetet, munkát és a tőkét. Ebben pedig pályázó kissé téved, mert bár általában a nemzetgazdaságtani írók egy része az általa elfogadott három termelési tényezőt érti a termelési tényezők fogalma alatt, mert ezek közvetlenül vesznek részt a termelésben, mégis érinteni kellett volna azokat a tényezőket is, melyek általában befolyással vannak közelebbről vagy távolabbról, közvetve vagy közvetlenül a termelésre; ilyen termelési tényezők példáúl a jogrend, a különböző törvények, igazságszolgáltatás stb. Az I. alatt szól pályázó a természetről, itt igen helyesen emeli ki a szorosabb értelemben vett termelési tényezők, természet, munka és tőke" egyenrangúságát; szól a föld, az éghajlat nagy fontosságáról a termelés szempontjából, szól az u. n. szabad javakról. A 21-ik lapon azt írja pályázó a Pallas Lexikon alapján — melyet a forrás művek között szintén nem nevez meg, hogy »őstermelés alatt azt a productiv tevékenységet értjük, mely az ásvány, növény és állatország tárgyainak gyűjtésével, eltartásával és szaporításával foglalkozik.“ Azt hiszem, hogy nem gondolta jól át e fogalmi meghatározásnál az egyes szavaknak a fontosságát, valód; értelmét, mert pályázó meghatározása szerint az állattenyésztés, ha ez veszteséggel jár, nem őstermelés, ez pedig nem áll, azért csak tévedésből csúszhatott be a meghatározásba productiv kifejezés, talán e helyett, hogy gazdasági, Foglalkozik azután pályázó az őstermelés egyes ágaival: a mezőgazdaság, bányászat, erdészet, halászat, és vadászattal, továbbá azzal, hogy a természet minő hatással van az egyes termelési ágakra, mint példáúl az iparra, kereskedelemre. A 24-ik lapon azt mondja többek között pályázó: „A világosság, a kellő hő és eső mennyiség nélkül az elvetett mag holt tökévé válik.“ Annak, ki a nemzetgazdaságtan elemeiben jártas, nem szabad a megromlásnak indúlt, kárba, veszendőbe ment jószágra azt mondani hogy holt töke, mert ez alatt a nem működő, nyugvó tőkét szokták érteni, pl. a lakást, melyet nem használnak, vagy pl. a pénzt, melyet a láda fiókjában tartanak stb. Szól továbbá pályázó a természetről, mint jövedelem eloszlási és társadalmi osztály alakulási tényezőről az általános tudományos felfogásnak megfelelőleg. Hasonló eszme menetet követve tárgyalja pályázó a többi termelési és jövedelem eloszlási tényezőket, ismerteti a nevesebb íróknak tudományos felfogását helyesen, itt-ott önállóságot is találunk
