Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
20 1824—1828. évi történetét, a mely „Négy év a sárospataki ev. ref. egyháztörténetéből“ címmel megjelent a „Sárospataki Lapok“- ban. Ezen kivűl közleményei jelentek meg a „Sárospataki Lapok“- hau és az „Orsz. Középisk. Tanáregy. Közlönyében. Csontos József. Megírta Magyarország történetét a népiskolák számára s ez mint pályakoszorús mű az Irodalmi Kör kiadványaképpen jelenik meg a könyvpiacon. Mint Irodalmi Köri és mint gazdasági választmányi jegyző írta és szerkesztette az illető jegyzőkönyveket. Képviselte a tanári kart az eperjesi Magyar Társaság 75 éves örömünnepén. A jövő iskolai évtől kezdve tápintézeti felügyelő. Deák Géza. Díszítményeket készített a főiskola Kossuth- és Rákóczi ünnepeire és megfestette Kossuth Lajos arcképét a főiskolai képtár számára. Domby László nehány tanügyi cikket írt a „Sárospataki Lapok“ számára. Dr. Ferenczy Árpád egyetemi magán tanári minősítést nyert a tételes nemzetközi jogból. Dr. Finkey Ferencitől megjelent: „A magyar büntető eljárás tankönyve.“ Budapest, 1903. II. átdolgozott kiadás, 581· lap. A Magyar Jogász-egylet felszólítására 1903. ápril 4-én Budapesten az egylet teljes ülésén felolvasást tartott ily címmel: „A motívumok tana a büntetőjogban,“ mely az egylet kiadványai közt legközelebb meg fog jelenni. Rendes dolgozó társa volt a Büntetőjog Tárának, Jogtudományi Közlönynek, Jognak, a Magyar Jogi Lexikonnak, melyekben több szakcikke jelent meg. A köziskolai szék igazgatótanácsossá, a Magyar Jogász egylet pedig igazgatóválasztmányi tagjává választotta. Dr. Horváth Cyrill emlék beszédet tartott a főiskola március 15-iki ünnepén és a Kazinczy-ünnepen. Dr. Illyefalvy Vitéz Géza megírta és kiadta egyetemi magántanári értekezéseit „Szerves társadalom és államszervezet“ és „Társadalmi fejlődés s a rendőrség, mint önálló államszerv“ címen. A tételes közigazgatási jogból kitüntetéssel tett egyetemi magántanári vizsgát a kolozsvári egyetemen. Dr. Kun Zoltán kiadta „A kiütések nélkül lefolyó heveny fertőző betegségek népszerű ismertetése“ című munkáját. A hét ívnyi terjedelmű munka megjelent Szerencsen. Dr. Meaner Sándor munkatársa volt az előbb „Magánjogi Koditikációnk,“ utóbb „Magyar Kodifikáció“ címen megjelent
