Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
1β Kossuth Lajos szülőházához való kirándulásából állott, hol rögtönzött lelkes kis ünnepély után gróf Andrássy Dénes uradalma vendégelte meg gazdagon az összes kirándulókat. Fogadják érte úgy a nemesszívű főúr, mint alkalmazottjai e helyen is hálás köszönetünket. A másik a szeptember 21-ikei Kossuth-ünnep volt, a melyet főiskolánk Sárospatak városával összeölelkezve, hazafias együttes érzéssel ült meg. A nap vasárnapra esvén, ünnepi istenitisztelettel kezdődött a városi templomban, hol Bálint Leeső városi lelkész mondott beszédet. Ennek végeztével díszközgyűlés volt a városházán a képviselőtestület, a tanári kar, tanulóifjúság és nagy számú díszes közönség részvétével. Itt lelepleztetett Kossuth Lajosnak a tanácsterem számára megfestett arczképe; jegyzőkönyvbe iktattattak Kossuth Lajos halhatatlan érdemei, annak a fogadalomnak kíséretében, hógy a város örökre hű marad az ő dicső eszméihez és nagy céljához, a független Magyarország kivívásához. Délután a főiskola ifjúsága tartott lelkes, szép ünnepet. Az emlékbeszédet Zoványi Jenő tartotta, a jelenlevő nagy és válogatott közönség élénk tetszéssel kisérte. Este kivilágítás, körmenet a polgárság és a főiskola testvéries közreműködésével, a legpéldásabb rendben. Ennek csúcspontja Kossuth emléktáblájának megkoszorúzása volt, mely a főiskolai énekkar énekei s Farkas István szénior tartalmas és hévvel előadott beszéde mellett ment végbe. A koszorút a mindig lelkes pataki honleányok gyöngéd kezei kötötték. A szép napot és estét rögtönzött táncmulatság fejezte be a városházán. De hadd sorakozzanak ide az év folyamán tartott többi ünnepnapjaink is! Október 6-án, mint mindig, úgy most is kegyelettel áldoztunk a 13 aradi vértanú emlékezetének; október 31-én pedig a reformáció emléknapját ünnepeltük meg szokott programmunk szerint kettős ünnepléssel. Reggel istentisztelet volt a főiskolai templomban, a hol Novák Lajos imádkozott; délután emlékünnep, karénekekkel, szavalatokkal, melynek fénypontja, kétségen kívül, Radácsi György bibliás emlékbeszéde volt. Március 15-ike is hagyományos, elengedhetetlen ünnep a mi főiskolánkban. Most, talán mert vasárnapra esett, talán mert az ébredező nemzeti közérzés tavaszi szellője is élénkebben lengedezett, még nagyobb közönséghez volt szerencsénk, mint rendesen. Áhítattal vettünk részt a délelőtti istenitiszteleten, a városi templomban, hol Bálint Dezső, városi lelkész prédikált; délután pedig a főiskolai templomban tartott ünnepen találtunk gazdag táplálékot
