Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1900

8

rok korpótlékára, a máshol töltött szolgálati évekre s a theologiai tanárrá választandó lelkészek korpótlékaira lesznek alkalmazandók- Igazgató tanácsnoknak előrelátó bölcsesége, főiskolánk s tanári karunk iránt mindenkor tanúsított nagybecsű jóindulata és kegyes támogatásé által az említett határozatok folytán a kérdésnek elvi része teljesen tisztáztatott és megállapíttatott ; hátra volt mármost, hogy kimutattassanak azon jövedelmi források, melyek az ily módon előállandó kiadási többletek fedezésére fognak szolgálni. A kibontakozás és a megvalósítás módozatait igazgatótanácsunk érdemes elnökségének indítványa alapján oldotta meg. Kiindúlva azon alapból, hogy a sárospataki főiskolának százados hagyományai, történeti múltjából folyó autonom jogállásának megőrzése, épen sajátos szellemének megóvása, de a ref. anyaszentegyház iránti legelső és legfontosabb kötelességünk s hogy ezt veszélyeztetni vagy áldozatul hozni semmiféle érdekekért nem volna helyeselhető, azon álláspontra helyezkedett, hogy a fizetésrendezésre Szükséges jövedelmi forrásokat önerejéből kell főiskolánknak előteremtenie.

Igazgató-tanácsunk egyházi algondnok úr említett indítványa alapján e célra a Vay-Mocsáry-alap convertálását, a közalapból nyerendő nagyobb kölcsönt, a pár év múlva visszakerülő királyhegyi s a most telepítés alatt álló „Aranyos“ szőlőt, illetve ezeknek jövedelmét jelölte meg s megbízta gazdasági választmányt, hogy e jövedelmek hozzávetőleges kiszámításáról készítsen a fizetések életbeléptetésére részletes munkálatot. Gazdasági választmányunk élén helyettes elnökével, Debreczeni Bertalan főiskolai jogigazgatóval, rövid idő alatt megtette az erre vonatkozó számításokat s elkészült munkálatával, mely nyomtatásban külön is kiadatott s a tanári kar fentebb említett munkálatával együtt egyházkerületünk tagjainak s a főiskolánk iránt érdeklődőknek megküldetett.

E munkálatában a gazdasági választmány első sorban a törzsfizetések rendezését javasolta s az erre szükséges fedezetre nézve maga részéről is egyházi algondnok úr azon tervében látta a megoldást, hogy a Vay-Mocsáry alapítványból 200,000 korona kiszakíttatván, ez összeg kamatos-kamataival mindaddig tőkésíttessék, míg magát megkétszerezi, a midőn bizonyos idő múlva 200,000 korona kamatai ismét megnyithatók lesznek a főiskola szükségleteire, míg ez alapítvány a kiszakított 200,000 koronán kívüli tőkéjének kamatai már most a tanári javadal