Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1900
21 ez édes anya iránt, melynek annyit köszönhettek, úgy a mi munkálkodásunk nem volt hiábavaló, mert a megnyugtató jelenre eljön majd a boldogabb jövő ! Ily gondolatokkal üdvözöllek titeket még egyszer a reátok váró munka megkezdése előtt s midőn nemes törekvéseitekre Isten áldását kérem, az 1900/1901-ik iskolai évet megnyitottnak nyil- vánitom.“ Közigazgató beszéde után főiskolánk egyházi algondnoka fájó érzelmek között elevenítette fel e napnak szomorú emlékezetét, a nemzet forrón szeretett királynéjának két év előtti gyászos elhunytát, s kérte az ifjúságot, őrizze meg kegyelettel szívében annak a fenkölt lelkű és sokat szenvedett nőnek emlékét, aki a nemzetnek védő angyala volt, s a kinek szívében magyar hazánk iránt a legnagyobb szeretet lakozott. Majd az elöljáróság nevében az új iskolai esztendőt megnyitva, lelkére kötötte ifjúságunknak a közigazgató által elmondott intelmeknek figyelembevételét, a tudományos ismeretek mellett a feddhetetlen erkölcsi magaviselet betartását és követését, a jellem és akaraterő fejlesztését, a vallásos és hazafias érzelmek ápolását saját magok és a főiskola jóvoltáért és dicsőségéért. A fájdalmas veszteség érzetével áldozott ezután főiskolánk két elhunyt kiváló munkása Warga Lajos és peremartoni Nagy Gusztáv emlékének, kik mint a tudomány hívatott művelői, az ifjúság szellemi elhaladásának hűséges gondozói, elévülhetetlen érdemeikkel valóban díszei voltak alma materünknek, b a kiknek emlékezetét a szívünkben élő örök kegyelet érzelmei soha nem fogják elfeledtetni. Meleg szavakban üdvözölte a továbbiakban főiskolánknak s közelebbről jogakadémiánknak két kiváló tanárát Dr. Szánthó Gyulát és Dr. Ballagi Gézát, kik a jelen iskolai év kezdetén töltötték be e főiskolában való tanári munkásságuknak 25-ik évét s tudományos ismereteikkel, kötelességtudásukkal és munkaszeretetükkel valóban kiérdemelték az elöljáróság becsülését és elismerését, tanártársaik szeretetét, tanítványaik háláját és forró ragaszkodását. Egy negyedszázada múlt, hogy a prot. szabad- elvüség szellemének varázsereje által vonzatva, mindketten idegenből, lelkűk sugallatát és eszményeit követve beléptek e főiskola munkásai közé s ez idő alatt teljesen magukévá tették alma materünk szellemét s szaktudományuk művelésével, lelkes és vonzó előadásaikkal, a szigort a szeretettel egyesítő igazságos bánásmódjukkal az ifjúság szívében és lelkében örök etnlé-
