Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1900

a csoda szarvasról* (Arany), »Szózat* (Vörösmarty). Magyarok Mózese (Garai J.) Furfangos csizmadia (Pósa L.) Huszárok (Gzuczor G.) Ezeken kivűl folytonosan gyakorolták az olvasást. Segédkönyvül használták : „Magyar olvasó könyv a középiskolák I. osztálya számára. «Szerkesztette Molnár Lajos. III. kiadás. Sárospatak, 1894.

3. Latin nyelv. Hetenként 6 órán. Alaktanból a nevek, igék, névmások szabályos alakjai, elöljárók, sark- és sorszámok. Tankönyv: Latin alaktan. Irta Dr. Csengeri János. Latin Olvasó és Gyakorlókönyv. Szerkesztette Dr. Csengeri János. Budapest, 1896. 1897. Lampel Róbert. Lefordították mind a 28, Róma őstörténetét tárgyaló latin gyakorlatot s a „Vegyes olvasmányok“ közűi is néhányat. A nyelvtan begyakorlása végett magyar mondatokat fordítottak latinra s két hetenként ilyen iskolai írásbeli dolgozatokat készítettek.

4. Földrajz Hetenkint 3 órán. A magyar királyság. A nagy alföld, a kis alföld, a dunántúli hegyes és dombos vidék, az észak- nyugoli, északkeleti és délkeleti felföld, a Száva és a Dráva köze, a tengerparti vidék és Ausztria tartományainak ismertetése, főtekintettel az egyes vidékek természeti viszonyaira. Tankönyv : »Földrajz* Brózik és Paszlavszky. 1893. és dr. Lange Uj Iskolai Atlasza.

5. Számtan. Hetenkint 3 órán. Mennyiség, egyszerű és különnemű, egynevű és különnevű mennyiségek. A Bzám és számjegyek ; a számsor és számrendszer, különösen a tizes számrendszer, annak sajátságai. Az egész szám fogalma; az összeadás, kivonás, szorzás és osztás egész számokkal. A számok oszthatósága; tényezőre bontás, legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többszörös kikeresése. A törtszámok, a tizedes tört keletkezése és sajátságai; a négy alapmivelet tizedes számokkal. A véges, tiszta és vegyes szakaszos tizedes törtek. A közönséges tört jellemzése és osztályozása értelme és szerkezetére nézve; a vegyes szám. Az összeadás, kivonás, szorzás és osztás közönséges törtekkel. A hosszúság, súly, űr, idő és pénz mértékek. Tankönyv : „Számtan a gynm. I—III. osztályai számára-“ Zsindely István. Első évfolyam. Az I. osztály számára. Sárospatak, 1896.

6. Mértani rajz. Hetenkint 2 órán. Planimetria elemei : két- hely távolságának meghatározása, a méter és részei. Az egyenes iránya és mérése. Két egyenes fekvése. A szög előállása, különbsége. Szögegység, szögmérés szögmérővel. Szögek rajzolása adott nagyságban. A szögek kölcsönös helyzete. A háromszögek és nemei