Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1900
116 Az emlék itt állhatna már régen, hiszen Emődy Dánielnek övéi akartak sírjára jelt állítani, de útját állotta ennek az a rajongó szeretet, melytől indíttatva a hálás tanítványok és tisztelők fillért és aranyat összetéve, ezt a maguk kegyeletes adóját szívük szerint leróni kívánták. S midőn a mester és barát iránti igaz érzelmeiknek e jelképét ide állították, érezték, hogy magukat tisztelik meg az által, hogy a mit Isten embernek adhatott, a legbecsesebbel, a legszebbel fizetik meg ezt az adójukat : a hála szent érzésével. Csak ez lehetett méltó viszonzása annak, amit ők Emődy Dánieltől kaptak. Kegyeletes érzelmekkel nézzük e beszélő követ. A gyász metsző fájdalmát a megvigasztalódás balzsama immár csillapította és még megnyugtatóbb az enyészet gondolata mellett is, hogy az Úr a földre szeretetet is küldött s hálás emlékezést, hogy ne haljanak meg emlékünkben azok soha, a kiket szerettünk. A hálás emlékezés, a tiszteletteljes szeretet és nagyrabecsülés igénytelen jelvénye gyanánt teszem ezt a koszorút e kőre, nemcsak főiskolánk tanári kara, hanem mindazok nevében is, a kik Emődy Dánielt e kedves sírban is szeretik. Ti gyászoló gyermekek és családtagok, fogadjátok szívesen ezt az emléket azoktól, a kik ezt állították. Legyen így még becsesebb előttetek, mintha magatok tettétek volna oda, mert azt az édes tudatot erősíti meg bennetek, hogy a ki nektek a legdrágább volt, azt mindenki szerette és tisztelte. Ti tanuló ifjak, tanúljatok e kőtől szeretni és becsülni tanáraitokat ; mi tanárok tandíjunk e kőtől tanítványainknak nemcsak tudást adni, hanem önmagunk iránt becsűlésüket és szeretetüket, ezt a legszebb jutalmunkat megszerezni. Búcsúzzunk e kedves sírtól azzal a fohászszal, hogy : Uram, jöjjön el a Te országod, a szeretet országa ! E megható beszéd végeztével letette a szép síremlékre a tanári kar díszes koszorúját, lelkünk megtelt a kiváló tanár áldásos munkásságának és életének emlékezetével s a fájó érzelmek között hagytuk el a temetőkertet a kegyelet és hála eme szép ünnepén. Vizsgálataink és kollokviumaink ezúttal a korábban megtörtént lelkész-képesítési vizsgálat kivételével az évzáró ünnepély után tartattak meg. Az első és második lelkész-képesítési vizsgálat (amott Tóth István és Nagy István, emitt Baksy István főiskolai szenior s gimn. segédtanár, Bartha Gyula és Melko István segédlelkészek vizsgáztak jeles eredménynyel) valamint
