Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895

96

m a primär, n a secundär spiralis kanyarulatainak számát, « a primär áram eltérítési szögét a tg-boussolán, ß pedig a secundär áram okozta kitérési szöget jelzi a tükrös galvanométeren. A kitérések a zárás és nyitás alkalmával észlelt kitérések középértékeiből vannak véve, hogy a tű esetleges excenricus felfüggesztéséből eredhető hibák kiegyenlítődjenek. A secundär tekercs kanyarulat-számai elé írott + jelek az áramvezetés irányait kívánják jelezni.

Primär áram

Secundär áram

CC

tg'«

"

kitérés

ß

P

2

■ P

sin2

62

63-5°

2-006

+ 116

32

0°50/ 0°25'

0-00727

62

63-5°

2-006

+116

+116

63-5

1°40' 0°50'

0-01454

62

63-5°

2-006

+116

—116

0-7

0

o

o

62

53°

1-327

í +116

22

0U36

0°18'

0-00523

62

53°

1-327

;-116-116

43-5

1°12/ 0°36'

0-01046

62

53°

1-327

1

Fi 16 -116

0-26

0

0

1

0

Már a sin t értékek viszonya annyira megegyezik a kanyarulatok viszonyával, hogy az ^ sin ;'-ek értékeinek kiszámítása felesleges volt. Hol tehát a kanyarulatok számának viszonya 1:2 volt, az ^ sin ^-eké is az. Hol pedig a két spirálisban ellenirányiúag van a gerjesztett áram vezetve, ott sin ~ semmi. Ezek szerint van bebizonyítva, hogy : a gerjesztett áram intensitása, különben egyenlő körülmények között, a kanyarulatok számával arányos. 1

E törvény a szikra-induetorok, a mágneses és dynamicus electromos gépek szerkesztésével tekintetbe is jő, hol a secundär áram több ezer kanyarulatban gerjesztetik.

A fentebbiekhez hasonló kísérleti sort végeztem magnes mozgása által gerjesztett áramokra vonatkozólag is. Éhez egy 22 cm. hosszú kötőtű alakú, gyenge magnes szolgált kemény papírból készült üres hengerrel. Selyemmel bevont, kellő hosszúságú rézdrót két végét egybekötöttem a galvanométerrel, közepéből pedig rendre egymás után 3, 6, 9, 15. 18 kanyariüatot

1 Lenz : Pogg. Ann. XXXIV. 397.