Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
91 hoz képest ellenkező, illetőleg egy irányú gerjesztett áram keletkezik. Az utóbbi három eredményt egybefoglalva, meggyőződhetünk, hogy a mágnes a közelében lévő vezetőben a magáéhoz képest ellenkező irányú áramot gerjeszt, mikor 1. a magnes-sark közeledik, 2. új magnes-sark keletkezik, 3. a magnes-sark erőssége nő és egy irányút, a mikori, a magnes-sark távolodik, 2. a magnes-sark elenyészik, 3. a magnes-sark erőssége csökken.1 És ezekben az esetekben keletkező áramokra vonatkozólag érvényes az azok irányát meghatározó Lenz-féle törvény. Mihelyt az áramgerjesztés tüneménye felfedeztetett, természet szerint is, a tudós világ figyelmét az új jelenség egészen lekötötte és 1832. valamint 1833-ból hatalmas sorával találkozunk azoknak a kísérleteknek, melyek az áram-keltésre vonatkoznak. Egy pár nevezetesebbet, mely a mágneses villamger- jesztésre vonatkozik, a következőkben ismertetek. Nobili és AnHnori1 2 egy magnes fegyverzetét hosszú, vékony, elszigetelt dróttal vonták be s a vezető két végét galvanométerrel kapcsolták egybe. Úgy a leszakításnál, mint a visszahelyezésnél a tű kitéréséből megállapíthatták a fellépő áramokat. Strehlke3 a hasonló módon elkészített fegyverzetnél a drótok végeit keresztbe fektette egymásra. Mikor a fegyverzetet a mágnesről leszakította a drótvégek hevesen megmozdúltak s szikra csapott át közöttük. A leszakítás pillanatában u. i. a fegyverzet elveszítette magnességét s a környező tekercsben áram keletkezett. Ép így gerjed áram a visszahelyezés esetében is. Faraday ugyan-e kísérletet azzal a módosítással hajtotta végre, hogy a tekercs egyik végével rézlapot kapcsolt egybe s a másik, hegyesre kihúzott végét a lapra helyezte. Forbes hasonló kísérleténél természetes mágnest használt. Hogy aztán az így keltett áramoknak meg van a mágnesező tulajdonságuk, azt Dore4 úgy mutatta ki, hogy a leírt módon készített fegyverzet végeit egy-egy spirálissal kötötte egybe, melyben lágy vas volt s ez alá vasreszeléket hintett. Valahányszor a spirálisban megjelent a gerjesztett áram, mindanynyiszor 1 Guillemin; A magnesség és electromosság. Bartoniek—Czógler 317. 2 Pogg. Ann. : XXIV. 473. 3 Pogg. Ann. : XXV. 186. 4 Dove: Pogg. Ann.: XXIX. 461.
