Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
S9 Tökéletesen igaza van WJassitsnaJc, midőn azt mondja, hogy századunk büntetőjoga tulajdonképen a philosophia sarjadéka.1 A bölcsészet volt u. i. az, mely az eddigi kezdetleges és rendszertelen büntető törvényekből egy egységes jogrendszert, egy tudományt alkotott és kétségtelen, hogy az újabb törvényhozások munkálatai is egytől-egyig a jogbölcsészek által megállapított jogrendszerek egyikét vagy másikát vették kiinduláspontúi a büntető jog codifikálásánál, így a mi új btkvünk is kifejezetten az összetett elméletet fogadja el alapúi, melyet fentebb előadtunk. S hogy a mai büntető codexek elvitázhatatlanúl bölcsészeti alapra vannak építve, azt legvilágosabban mutatja a tkvek u. n. általános része, mely számos igen fontos kérdésben, pl. a beszámíthatóság, szándék, gondatlanság kérdésében nem is ad tételes szabályt, hanem a tudományra bízza azok eldöntését és formulázását. A múlt század és a jelen század első felének szellem-óriásai, egy Kant, Hegel, Bentham, Fichte az általuk megállapított nagy filozófiai rendszer körében tárgyalták a büntetőjogot s ennek felelt meg a bj. előadási módszere is az egyetemeken. A büntetőjog előadása teljesen filozófiai volt. Rendszeres btőtvkönyvek hiányában, a codi- ficatio tökéletlensége vagy hiánya mellett ez az irány egészen jogo- súlt és helyes volt. A rendszeres törvénykönyvek hiányát így pótolta a tudomány s az annak útmutatásai szerint eljáró bíróság, a judicatura, melynek irányát és az az által megállapított helyes szabályokat viszont a tudomány igyekezett átdolgozni és megtisztítani. Ily formán a tudomány és gyakorlat kölcsönös együttműködése hozott létre nálunk is — mert hiszen egész 1878-ig rendes btőtör- vénykönyvünk nem volt — egy teljesen kifejlett büntető jogrendszert, mely 1880-ig alkalmazásban is volt, kivéve az absolut korszakokat 1787—1790 és 1849 —1861. A büntetőjog előadásának és tárgyalásának rendszere tehát ez- ideig nem lehetett más, mint a bölcsészeti büntetőjog előadása. A bűn és büntetés gondolatának, az állam büntető jogosúltságának magyarázatára és igazolására minden előadó a saját bölcseleti álláspontját vette nemcsak kiinduláspontúi, hanem ebből fejtett ki egy önálló büntető jogrendszert s tetszése szerint alkotta meg annak szabályait. A viszony lényegesen megváltozott, mióta rendszeres btőtör- vénykönyvek létesültek az államokban. A francia Code Pénál mintá1 Dr. Wlassits Gyula: A büntetőjog tudománya. Magy. Igazságügy XXXV. k. 890 s köv. 1.
