Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895

54

állam ezen jogaikat megvédje, őket minden jogsértés ellen biztosítsa, s ennek viszonzásául teljesítenek különféle szolgáltatásokat az államnak, az állam viszont jogosítva érzi magát ezen szolgáltatásokat [megkövetelni polgáraitól, mert ő védi, biztosítja azokat a nála lévő erővel, úgy a külső, mint a belső támadások ellen.

Hogy ezt az állami életet s ebben a jogrendet fentartani az állam hivatása, az egészen természetes és minden kétségen felül áll. Az ember csak az államban töltheti be rendeltetését, mert ebben lehetséges a társadalmi, a községi és a családi élet, melyekre az ember már testszervezeténél, szellemi tulajdonainál s erkölcsi természeténél fogva hivatva van. Miképen védi meg az állam ezt a jogrendet külső ellenségek, idegen hatalmak ellen, ez a nemzetközi jog tárgya. A belső ellenségek elleni védelem, a jogrend fentartása az állam határán belől, ez az, a mi itt bennünket érdekel. Sem az egyes ember maga, sem a család, sem a társadalom nem lenne képes arra, hogy magát az ily belső ellenségek ellen is megvédje, s a társadalmi élet békéjét biztosítsa, az állam csupán az, mely ezt létesítheti, neki megvan a külső ereje, hogy mindenkitől oly magatartást követeljen, mely a társas élet rendjét és békéjét ne veszélyeztesse. Ha pedig valaki mégis oly cselekményt vitt véghez, mely megsértette az állam ezen tilalmát, vagyis megsértette a törvényt, mely e tekintetben az állam akaratát tartalmazza, az államnak kötelessége lesz az ilyen, u. n jogtalan cselekmények káros hatását lehetőleg megszüntetni.

A jogtalan cselekmények vég nélküli változatánál, sokféleségénél fogva, az államnak azok ellen való működése is többféle lesz s az államnak e czélból több út is áll rendelkezésére 1 Csekélyebb súlyú jogtalanság esetén, midőn az elkövetett jogtalan cselekmény nem érinti a közérdeket, hanem csak az egyes személy magán érdekét, péld. valaki lekaszálja a szomszédja rétjét, melyet a sajátjának tart, ennek kiegyenlítésére elegendő lesz a kártérítés, másutt péld. egy hivatalnoknál csekélyebb hanyagság esetén az u. n. fegyelmi fenyítékkel, ismét másutt valaminek tűrésére vagy teljesítésére való kötelezéssel elég lesz téve e czélra. Ellenben oly cselekményeknél, melyeknek zavaró hatása e fajta eszközökkel ki nem egyenlíthető, a melyeknek elkövetői sokkal nagyobb gonoszságot tanúsítottak, hogy sem az állam megelégedhetnék a vagyoni kár1 Dr Schnierer Aladár -, A büntető jog általános tanai. II. kiadás 1888. 89 s következő lap.