Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895

48 minden nevezetesebb városát. Mint Spartianus feljegyezte, Besa városában, mikor a Níluson eveztek, Antinous, az imperator ke- gyenee s kísérője, a hagyomány szerint egy ideális szépségű férfi, beleesett a Nílusba s odaveszett. Hadrianus úgy megsiratta e kedvencét, hogy életírója ezért kigúnyolja, gyászát asszonyos­nak mondja. Az ő óhajtására az egyptomi görögök Antinoust az istenek közé avatták; mondják, hogy Hadrianus maga alapította a jósdát, melynek Antinous istene lett s halála helyén várost is alapított Antinoopolis néven. Felső Egyptomban Hadrianus egész Berenicéig ment, ahonnan hajón tért vissza Alexandriába és ott maradt a 131-ik év őszéig. Azután hazafelé fordult és már Syriában volt akkor, mikor azt hallotta, hogy a zsidók ismételten fellázadtak s a római őrséget leverték. Judaeában jelen volt hosszú ideig. Az érmeken Judaea áldo­zati csészét és szelencét tart; Hadrianus és Judaea között égő oltár látható és Judaea lábainál, illetőleg háta megett 2—3 gyer­mek, mindenik pálmát tartva. Másokon Judaea kezében csupán áldozati csésze látható s az oltár mellett áldozati barom ; két gyermek Hadrianus felé pálmát tart s egy harmadik Judaea háta megett alúl áll. Vannak aztán olyan érmek is, melyeken Hadrianus felemelni látszik egy térdeplő női alakot, mely kétségkívül Judaeát jelzi ; e nő körűi 3 gyermek látható. A zsidók ebben az időben már meglehetősen szélylyel laktak a római birodalomban. Sokan laktak Alexandriában, Cyrenaeben stb., mely helyeken, miként másutt is csaknem kezükben tartották a kereskedelmet. Palesztina volt ugyan tulajdonképeni hazája a zsidónak, épúgy mint Hellás é3 Peloponnesus a világ bármely részén lakó görögnek, de a diaspórákban sokkal többen laktak, úgy hogy a zsidó királyság elmúltával Jeruzsálem inkább eszményi, mint valódi feje volt a zsidóországnak. De a zsidók bámulatos módon megőrizték tradícióikat mindenfele, ápolva azt kivált a rabbi isko­lákban, különösen pedig Judaeaban és Galileában. Ez iskolákban kifejlesztett szellem tartotta fenn még most is azt a reményt, hogy el fog jönni az a messiás, ki országuk elveszett dicsőségét és Salamon templomának régi fényét visszaidézi. Jeruzsálem 70-ben Kr. u. leromboltatván, Titus Jupiter Capitolinusnak szentelte a templomot s őrséget helyezett Jeruzsálembe a célból, hogy a zsidók fanatikus összejöveteleit lehetőleg mérsékelje. A szabadság így végkép leáldozván, a fanatikus bujtogatók által folyvást izga­

Next

/
Thumbnails
Contents