Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895

24 anyagot mutat nekünk; a szellemi életnek csak bizonyos fölté­teleit ismerjük meg, de azt nem látjuk, hogy e föltételek alap­ján a szellemi élet hogyan jő létre! Semmikép nem lehet be­látni, hogy micsoda összeköttetés áll fenn az agy-atomok bizo­nyos mozgásai s az öntudat tényei közt. Azt látjuk, hogy a szellemi életnek vannak anyagi föltételei, hogy az érzéki be­nyomás alapján keletkezik az érzet, az emberi lélek mintegy együttnő az agygyal, az állati élet az emberivel rokon, s való­színű, hogy nemzedékek folytán az is fokozódott és tökélete­sedett, — de mindezen összeköttetés dacára a lelki munkásság az agy szerkezetéből teljesen kimagyarázhatatlan. Míg a materialismus a lelket csak az anyag functiójának tartja, addig a Spiritualismus ellenkezőleg a testet tartja a lélek productumának ; szerinte a lélek az egyetlen substantia, az az egyedüli reális létező, minden testi, minden mozgás csak c szel­lemi élet külső formája. Mi sem égjük, sem másik álláspontot el nem fogadva, a tényekkel megegyezőnek nem tartva, úgy a testi, mint a lelki világ reális létezését elismerjük. Elismerjük, hogy ezek egymással a legbensőbb kapcsolatban, a legszorosabb összeköttetésben állanak, de ez nem lehet causalis kapcsolat, oki összeköttetés-, ennek úgy az egyik, mint a másik világ törvényei ellenmondanak. Physikai oldalról az oksági viszony tételének ellentmond az erély constantiájának törvénye, mely szerint ott, a hol a testi idegfolyamat lelki tevékenységbe menne át, egy csomó physikai erélynek kellene eltűnnie, a nélkül, hogy meg­felelő összegű physikai erély által pótoltatnék. A modern phy­siologia törekvése odairányúl, hogy az organismus processusait, mint physikai, vagy chémiai folyamatokat fogja fel; de ha a physiologia! functio psychologiai munkásságba csap át, úgy a physiologia mindaddig, míg mostani módszerével dolgozik, ezt nem fedezheti föl. Ezen átcsapás alkalmával a physiologiai fo­lyamatnak egy psychikai folyamat által félbe kellene szakíttatnia ; a physiologia azonban ezt nem engedheti meg, mert alap-gon­dolata az, hogy az organikus élet egy összefüggő sort képez.1 De megfordítva, a szellemi folyamatoknak a materialis tünemé­nyekre való hatása is természettudományilag elképzelhetetlen. Ha egyetlenegy agy-atom is a gondolatok által egy millimeter milliomodrészére pályájából, melyen a mechanika törvényei sze­1 Höffding : Psychologie in Umrissen. S. 69. ff.

Next

/
Thumbnails
Contents