Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1894

I. A SÁROSPATAKI BV. REP. FŐISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE. A sárospataki ev. ref. főiskola Perényi Péternek (Abauj- megye örökös főispánja, az ország főkapitánya, koronaőr stb.) köszöni alapítását, a ki fpuraink közűi legelsőbben csatlakozott a Németországból kiindult vallási újításhoz, a ki hatalmi állásánál, nagy befolyásánál fogva legtöbbet tett az uj hit eszméinek terjesz­tésére. A mohácsi csatatérről szerencsésen megmenekülvén, nagy- kiterjedésű birtokaihoz, némi ősi jogczímen, még 1526-ban, a sáros­pataki uradalmat is hozzá foglalta, mely azelőtt FaTóczi Antal, zemplénmegyei főispáné volt, a ki zemplénmegyei válogatott hadai­val Mohácsnál lelte sírját. E hírre a fereczrendiek sárospataki zárdája feloszlott. Egy része elhagyta ősi fészkét, másik része az uj hitre tért át. Ezek közűi való volt Kopácsi István és Sztáray Mihály, kiket úgy tekinthetünk, mint a sárospataki egyífázlis iskola szellemi alapitóit. Midőn Perényi Péter 1531-ben uj birtokát megtekintette, az iskolát Kopácsi vezetése alatt már megnyitva találta azon a helyen, hol az előtt a ferenczrendűek zár­dája állott. Az iskola eleinte csak alsóbb rendű, úgynevezett trivi­alis intézet volt, de ilyen alakjában 1543-ban már messze vidéken ismerték jó hírét, a mint azt egy Kapi Miklós nevű, lőcsei tanulónak azon év szeptember 6-ról kelt levele bizonyítja, melyben ezt írja bátyjának: „talán jobb volna, hogy Sárospatakra mennék tanulni, csak attól félek, hogy valamit a német szóban kaptam, mind elfelejteném." Még többet tett e tanintézet fejlesztésére és biztosítására Perényi Gábor, ki atyjának, Péternek 1548-ban történt halála után, fő fő pártfogója lett ennek. Nem csak a tauárok tisztességes fizetéséről gondoskodott, hanem az iskolának is állandó jövedelme­ket biztosított. Az erdőbényei telek és négy darab szőlő, továbbá X

Next

/
Thumbnails
Contents