Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1894
33 igaz, hogy Kazinczy a Sipos Pálhoz intézett levelekben folyvást nehezteléssel emlékezik a három pataki tanárról. Az is bizonyosnak látszik előttem, hogy a „Tud. Gyűjteményből kihagyatott két darab értekezés“ (Nem-Pesten, 1820 ) írásában Beregszászin kívül, részt vettek a patakiak is. E nyelvügyi súrlódás, míg a tanári kar egy részére ösztönzőleg, buzdítólag és mívelőleg hatott: a másik rész félénk tartózkodással kerülte az alkalmat, hogy a szerinte még ki nem mívelt nyelven megszólaljon. Mindamellett a következő művek, melyek nagyobbrészint a tankönyvek sorába tartoznak, eléggé tanúskodnak tanáraink ez időbeli irodalmi munkásságáról. E korban jelentek meg: 1. Emődy Istvántól: Az állatok országa. Sárospatak, 1809., 1819.2. V a d u a y Józseftől: A plánták országa. Sárospatak, 1811.3. Geley Józseftől: Az ásványok országa. Sárospatak, 1811., 1834. 4. Láczay Sz. Józseftől: a) Vallásra- való bevezetés. Sárospatak, 1813- és azóta az újabb időig számtalanszor. b) Útmutatás a kér. vallás igazságaira Stapfer után. Sárospatak, 1808. és azóta számtalanszor, jelenleg is használatban. d) Rövid kér. erkölcstudomány. Sárospatak, 1824., 1832., 1834. e) Erkölcsi olvasó-könyvecske. Sárospatak, 1824. f) A kijelentett vallás históriája. Seiler után. Sárospatak, 1809. és azóta számtalanszor, előbb Kálniczky B., majd dr. Soltész J. által rövidítve. g) Halhatatlanság oszlopa. Másodszor bővítve. Sárospatak, 1813. h) Predaicatiók. Sárospatak, 1813—20. 1—4. k. i) Templombeli köznapi könyörgések. Sárospatak, 1827 5. Szombathy János tói: a) ABC könyvecske az 1797-iki kiadás, javítva számtalanszor. Emellett megjelent az úgynevezett veresbetűjü ABC 1803., majd II ik kiadás 1810. és azután számtalanszor, b) A sárospataki collegium históriája. Sárospatak, 1809., 1827. 6. R o z g o n y i József tői: a) Észrevételek a Kant Ízlése szerint készült kér. erkölcsi tudomány megrostálására. Sárospatak, 1810. b) A pap és a doctor a sinlődő Kant körűi. Sárospatak, (?) 1819. c) Rövid kis logica vagy a gondolkozás közönséges törvényeinek kezdete. Sárospatak, 1825. (NB. előbbi kiadását nem ismerem, pedig már korábban is használták a gimnáziumban). 7. K ö v y Sándortól: a) Az 1798-ban nyomott „Magyar törvény summája.“ S.-Patak, 1819., 1835., 1839. és még számtalanszor a 40-es években iá. b) Magyar polgári törvény. S.-Patak, 1822. és azóta többször. 8. Nyíri Istvántól: a) Számvetés tudománya. S.-Patak, 1822. b) A sz. históriának rövid summája. Hozzája adattatott Magyarország földe 3
