Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1894
22 nyelvnek párja nélküli sajátosságát, más nyelvek felett kitetsző előnyét. Az elősorolt jelenségek, bármily csekélységek legyenek is magokban véve, arra mindenesetre rávallanak, hogy a mi iskolánk vette ízét a XVIII. század utolsó tizedeiben megzsendűlt magyar irodalomnak. Még nyilvánvalóbbá teszi azt az akkori tanárok irodalmi munkássága, mely túlnyomó számmal mutatja a magyar munkákat. Az akkori tanárok voltak : l)Szentgyörgyi István, a bölcsész, kire Kazinczy Ferencz mindig hálával gondolt. Tőle bírjuk a) Theologia naturalis in usum auditorum suorum edita. Posonii et Cassoviae, 1784. 8. o. b) Philosophia instrumentális in usum tyronum s.-patakiensium. Pestini, 1793. 8. o. c) Artis poeticae elementa. Posonii, 1797. 8. o. d) Kisded magyar grammatica. Pozsony, 1797. és e) Deák grammatica magyarul. Pozsony, 1797-, mely utóbbi két műről nem vett még eddig számot az irodalomtörténet. 2) Szilágyi Márton, a „Henriade“ fordítójának fia, kitől megjelentek : a) Cziropedia az az Kszenofonnak a Czirus király életéről sat. írott históriája. N.-Károly, 1784. b) Haller Albertnek a szentírásban levő legfontosabb igazságokról írott levelei. Pozsony és Kassa, 1785. 3) Őri F i 1 e p Gábor, a későbbi superintendens, ki a következő magyar művekkel egész egy kis könyvtárral gazdagította irodalmunkat : a) Keresztyén erkölcsi tudomány, avagy a szent és kegyes életnek mestersége. Melyet. . . franczia nyelven kiadott Piktét B. Pozsony, 1788. 8. r. I—III. k. b) Piktét Benedeknek három apróbb munkácskái. Pozsony, 1791. 8. r. c) Mason János a magunk megismeréséről. Pozsony, 1792. 8. r. d) Zimmerman János György a nemzeti büszkeségről. Pozsony, 1792. e) Uzong. Napkeleti történet. Pozsony, 1792. 8. r. f) Kegyességre segítő erkölcsi elmélkedések, Baudrand után. Pozsony, 1795. 8. r. g) Hallernek Voltér ellen írott levelei. Kassa, 1799. I—II. k. h) Hallernek a hitetlenkedésnek okairól és következéseiről. Kassa, 1799. 8. r. i) A mennyország itt a földön. Salzmann után. Kassa 1806 8. r. 4) Szombathi János a nagy érdemű történetbúvár, a magyar történeti szellem felébresztője és ápolója főiskolánkban, ki ennek történetét és tanárainak életét a maga koráig megírta, ki először tanított egyetemes világirodalomtörténetet nálunk, ki mint főkönyvtárnok a magyar renaissance-tói érintve, figyelmét már akkor a régi magyar irodalom termékeinek összegyűjtésére páratlan gondoskodással kiterjesztette, korát meghaladóig becsülvén mindazt, a mi magyarul és magyar embertől I
