Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1894

11

15-én hivatalától megfosztani. Ez erélyes rendszabály sem hozta meg az óhajtott békét az iskolának, mert C s é c s y az új tanárral, Nagy mihál y i Szó móló Gergelylyel sem tudott megférni s a pártszellem annyira bevette magát az ifjúság közé, hogy véres verekedések is fordúltak elő és a C s é c s y-pártiak a Nagymih ály i-pártiakat 1722 deczember 11-kén tanárostól együtt kiűzték az iskolából. E botrányos ügy megvizsgálása és elintézése végett, báró Szenti ványi János elnöklete alatt, kir. bizottság küldetett Sárospatakra (1724 és 1725), mely látszólag helyreállította ugyan a rendet, de alig hogy eltávozott, a parázs alatt lappangó tűz azonnal lángra lobbant. Végre is az évek óta dúló belviszálynak, mely a főiskolára nézve könnyen végzetessé válhatott volna, úgy lett vége, hogy egy 1734. április 6-áról kelt királyi rendelettel miud a. két tanár megfosztatott hivatalától. Ezután, még e század folyamán, a Carolina resolutio alapján, a katholikus klérus érdekeit szolgáló Helytartó tanács több rendbeli vizsgálatokat és nyomozatokat tartott a sárospataki főiskolában (1759-ben, 1763-ban, 1765-ben és 1766-ban), de ezek nagyobb veszélylyel nem jártak és a sok zivatart látott főiskola szerencsésen átélte ezeket is, mint a többieket, mig végre az 1790—91-iki törvényhozás megnyitotta előtte a nemzeti irányú békés fejlődés útját.

Azóta intézményeit oktatási és nevelési rendszerét, a korigényei szerint, folyvást alakította és fejlesztette, amit a fejedelmi korszak elmúltával, a magyarországi összes ref. közönség évről-évre folyvást nyilvánúló pártfogása tett lehetővé. Alig van ev. ref. nemes család széles e hazában, melynek ősei ez intézet fentartásához kisebb vagy nagyobb mértékben ne járultak volna. Számos, kegyes alapítványai között legnagyobb a Vay Jósef- és Horváth Mária-féle, melyek fő-fő tényezői annak, hogy a sárospataki főiskola gimnáziumával, theologiai és jogi akadémiájával, a hazai intézetek közt tekintélyes helyet foglal el. Jelenleg 30 tanár hirdeti benne a tudomány igéit, nemcsak a tanszékről, hanem irodal- milag is, melynek bizonyságáúl a főiskolai nyomda (1650—1671 ig és 1K)5—) évi termelésére az .Irodalmi Kör (1873) élénk munkásságára, az általa forgalomba hozott 28 féle gimnáziumi és 18 féle népiskolai tankönyvre és a „Sárospataki Lapokra“ (1882—) bátran hivatkozhatunk. A tanárok tudományos és irodalmi működésének hathatós segédeszközeiül szolgálnak a különféle gyűjtemények, mint az 50,000 kötetből álló rendezett könyvtár, mely