Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1893
9 Zemplénmegye alispáni hivatalától, hogy az iskolai évet október hó 1-én megnyithatjuk. Éhez képest megtevén a szükséges intézkedéseket s lehető gyorsan értesítvén, ismét egyenkint a szüléket, egy hónapi kínos nyugtalanság és elveszített idő után, október 2-án délelőtt 9 órakor nyitottuk meg ünnepélyesen a tanévet, Délais Gyula főiskolai világi algondnok, Meczner Béla igazgató-tanácsos, a tanári kar, az egybegyűlt tanuló ifjúság s több szüle jelenlétében és részvétele mellett. Ez alkalommal Mitrovics Gyula, mint a főiskola lelkésze, mondott az átélt nyugtalan napokra is visszaemlékező alkalmi imát s ugyancsak ő, mint akadémiai és közigazgató intézett az ifjúsághoz intelmi és buzdító beszédet. A megnyitó ünnepély után a gimnáziumban azonnal, az akadémiában pedig október 4-én megkezdettek a tanítások, már előbb úgy intézkedvén tanári karunk, hogy az elveszített idő, a nálunk szokásos szüreti szünidő mellőzése, illetőleg annak felhasználása által pótoltassák ki. Ilyen módon tanügyünk végeredményében alig egy heti veszteséget szenvedett s a tanítás háborittatlanúl folyt ugyan főiskolánk tantermeiben; folyt kettőzött szorgalommal és emelkedett lélekkel, tanárok és tanítványok részéről egyaránt; de más tekintetben nyugalmas napok ismét nem következtek be elöljáróságunkra és a tanári karra nézve. A gimnáziumi párhuzamos osztályok szükségét s az azoknak hiánya miatt előforduló oktatási és nevelési nehézségeket mi éreztük legjobban s mint előbb már érintettem a gimnáziumi alsóbb osztályokban a kényszerhelyzet miatt, bekövetkezett túltömöttség, bizony szerintünk sem volt olyan, a melylyel meg lehettünk volna elégedve; de mert változtatnunk a helyzeten nem állott hatalmunkban, elöljáróságunk a lehetőség szerint igyekezett enyhíteni a tanügyi bajon s e célból történt, hogy a gimnáziumi első
