Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1892
6 Álljanak itt — ezeket megelőzőleg — azok az események» melyek főiskolánk egyetemes belélete'neJc jellemzéséhez tartoznak, és így a tantermek előírt munkáján kivűl ismertetik az egy év történetét. Főiskolánk tanári kara, máraz iskolai évet megelőző nagy szünidő alatt nagyfontosságú és hivatásához és erejéhez méltó munkát végezett. Megindulván ugyanis iskolai háztartásunk körében is nagyzásra, fényűzésre hajlandó korunkban, magyarországi református egyházunk kebelében felsőbb oktatásunk bővítésének mozgalma, a midőn országos zsinatunk, ennek megtestesítő alakjául, azt határozta el, hogy Debrecenben, az ottani főiskolával összeköttetésben, egy tanár-képezdével összekötött bölcsészeti fakultást, Kolozsváron pedig az ugyancsak ott levő egyetemmel kapcsolatban, theologiai fakultást állít fel, s erre nézve tájékozni akarván magát a nyerendő segély mérve felől, megkérdezte az egyházkerületeket: tiszáninneni egyházkerületünk, mint első sorban arra hívatott szaktestűletnek, főiskolánk tanári karának adta ki e kérdést tanulmányozás és jelentéstétel végett. Tanári karunk, már csak az ügy nagyfontosságánál, de a megtisz telő bizalomnál fogva is, lelkiismeretesen, sok adat gyűjtéssel, behatóan foglalkozott a kérdéssel. Előbb bizottságot nevezett ki kebeléből az ügy tanulmányozására s előterjesztés készítésére, ennek megtörténte után pedig köziskolai székében állapította meg az előterjesztés szövegét, melyet aztán az egyházkerület, még nehány említés nélkül hagyott érv pótlásával, egyhangúlag és a tanári kar iránti elismerésének kifejezése mellett elfogadott. Tiszáninneni egyházkerületünk közönsége, de talán — a zsinati tárgyalások után — a nagy közönség előtt is ismeretes tanári karunknak ez emlékirata. Azt mutattuk ki abban, hogy főiskolánkban nincsenek máshova oda adható alapítványok; azt, hogy legégetőbb, legsürgősebb szükségeink kielégítésére sincs elegendő erőnk, sokféle megterheltetésünk mellett ; azt, hogy ezeknél közelebb álló célok megoldása áll sürgetőleg előttünk ; azt, hogy tiltakozunk az ellen, hogy a tervbe vett intézeti ágak akár a domesztikából, akár közadózás útján állíttassanak fel. Ismeretes a hatás is, mit az őszinte vélemény nagyreményű embereknél tett... Ha hibázott felfogásában, az adott viszonyok megítélésében tanári karunk: érje érte az a szégyen, hogy minél korábban üdvözölhessük a két intézményt, mint valóságot, protestáns egyházunk közönsége áldozatkészségének monumentális emléke és bizonyítéka gyanánt ! Csaknem ezzel egyidejűleg, nyomban egy másik nagyfontosságú és egyetemes jelentőségű tanügyi kérdéssel is tüzetesen foglal-