Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1892

i6 lerontja azt. ltjaink többször majmolják az őket környező s részünk­ről tőlük óvhatlan életnek kis és nagy bűneit, társadalmi juxait ; párbajosdit majmolnak, s ha mi tiltólag állunk oda szigorú felfogásunk­kal, hogy legalább e szent épület falai, az ifjú kor napjai maradjanak tiszták attól az iszaptó!, a melyet az élet folyama gyakran hord magával ; még akad bíráló, a kinek nehezére esik őrködésünk, s elmaradottságnak hiszi atyai szívünk féltő, óvó intézkedéseit.. . Tanulóink egészségi állapota, Istennek legyen hála, most már itt, az iskolai év utolsó napjain, megkönnyűlt lélekkel mondhatjuk : egészen kedvező volt. Oh pedig szüntelen itt ólálkodott küszöbünkön, s körültünk a sok mindenféle járvány, betegség s a mi rendesen azoknak kíséretében szokott járni : a pusztító halál. Súlyosabb meg­betegedési esetek voltak ugyan, de az enyészet egyetlen áldozatot sem kívánt növendékeink közűi. És midőn e kedvező végered­ményt közlöm, igazságtalan és méltánytalan lennék, ha ezért főis­kolánk fáradhatatlan orvosának, Dr Kun Zoltánnak nyilvánosan is köszönetét nem mondanék. Ő volt az, ki minket igazgatókat is, minden kicsi ólálkodó veszélyről értesített, s velünk együtt a legmesszebb menő óvintézkedéseket megtette, annyira, hogy több­ször hetekig szigorú zár alatt tartottunk egyes tanuló tartó helyeket, vagy idejében haza küldtünk egyes tanulókat, csak hogy épségben tartsuk meg a szülék legdrágább kincseit, gyermeküknek életét, s megmentsük az évet is a tanulásnak, oly viszonyok között, a midőn, tudvalevőleg, itt körűltünk huzamosabb időre hatóságilag bezárattak a többi tanintézetek. Fájdalom azonban, hogy nem mondhatók aránylag ily ked­vezőknek a tanári kar és családjuknak egészségi viszonyai. Mind­járt az iskolai év kezdetén előbb Kun Béla, kevés idő múlva Tarnóczy Tivadar estek súlyosabb és hosszú időn át tartott beteg­ségbe ; a legközelebbi napokban pedig Dr Szánthó Gyula annyira, hogy az illető körben, mindhármuknak helyettesítéséről kellett intéz­kedni. Örömmel jelenthetem azonban, hogy ma már mindhárom ta­nártársunknak helyre állott egészsége. Kiss Elek, Nagy Gusztáv, kedves gyermeküket, Kérészy István gimnáziumi igazgató társam és Dr Bartha Béla pedig szeretett édes anyjukat veszítették el s kísér­ték ki, őszinte részvétünk mellett, előbb elköltözött kedveseik nyugvó helyére. Beíratott az akadémiába ez év folyamán, mint új tag 33. Ezek között rendes 32, rendkívüli 1 ; hittanhallgató 12, kevesebb 4-el, mint a múlt évben : 21 joghallgató, 2-vel több, mint az előző

Next

/
Thumbnails
Contents