Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1892
i6 lerontja azt. ltjaink többször majmolják az őket környező s részünkről tőlük óvhatlan életnek kis és nagy bűneit, társadalmi juxait ; párbajosdit majmolnak, s ha mi tiltólag állunk oda szigorú felfogásunkkal, hogy legalább e szent épület falai, az ifjú kor napjai maradjanak tiszták attól az iszaptó!, a melyet az élet folyama gyakran hord magával ; még akad bíráló, a kinek nehezére esik őrködésünk, s elmaradottságnak hiszi atyai szívünk féltő, óvó intézkedéseit.. . Tanulóink egészségi állapota, Istennek legyen hála, most már itt, az iskolai év utolsó napjain, megkönnyűlt lélekkel mondhatjuk : egészen kedvező volt. Oh pedig szüntelen itt ólálkodott küszöbünkön, s körültünk a sok mindenféle járvány, betegség s a mi rendesen azoknak kíséretében szokott járni : a pusztító halál. Súlyosabb megbetegedési esetek voltak ugyan, de az enyészet egyetlen áldozatot sem kívánt növendékeink közűi. És midőn e kedvező végeredményt közlöm, igazságtalan és méltánytalan lennék, ha ezért főiskolánk fáradhatatlan orvosának, Dr Kun Zoltánnak nyilvánosan is köszönetét nem mondanék. Ő volt az, ki minket igazgatókat is, minden kicsi ólálkodó veszélyről értesített, s velünk együtt a legmesszebb menő óvintézkedéseket megtette, annyira, hogy többször hetekig szigorú zár alatt tartottunk egyes tanuló tartó helyeket, vagy idejében haza küldtünk egyes tanulókat, csak hogy épségben tartsuk meg a szülék legdrágább kincseit, gyermeküknek életét, s megmentsük az évet is a tanulásnak, oly viszonyok között, a midőn, tudvalevőleg, itt körűltünk huzamosabb időre hatóságilag bezárattak a többi tanintézetek. Fájdalom azonban, hogy nem mondhatók aránylag ily kedvezőknek a tanári kar és családjuknak egészségi viszonyai. Mindjárt az iskolai év kezdetén előbb Kun Béla, kevés idő múlva Tarnóczy Tivadar estek súlyosabb és hosszú időn át tartott betegségbe ; a legközelebbi napokban pedig Dr Szánthó Gyula annyira, hogy az illető körben, mindhármuknak helyettesítéséről kellett intézkedni. Örömmel jelenthetem azonban, hogy ma már mindhárom tanártársunknak helyre állott egészsége. Kiss Elek, Nagy Gusztáv, kedves gyermeküket, Kérészy István gimnáziumi igazgató társam és Dr Bartha Béla pedig szeretett édes anyjukat veszítették el s kísérték ki, őszinte részvétünk mellett, előbb elköltözött kedveseik nyugvó helyére. Beíratott az akadémiába ez év folyamán, mint új tag 33. Ezek között rendes 32, rendkívüli 1 ; hittanhallgató 12, kevesebb 4-el, mint a múlt évben : 21 joghallgató, 2-vel több, mint az előző