Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1891
56 ját, ma azonban egyáltalában nem. Ma a rendi jogok érvényéről semmiféle párt nem ábrándozik. Mint minden, úgy a politikai pártok is a fejlődés törvényei alatt állanak s így konzervatív párt is halad liberális úton s ma már több oly elv a konzervatív párt programmjába sem illik bele, a mely azelőtt a liberálisok pro- grammját képezé.“ Ha csupán közvetlen élettapasztalatok alapján kellene jelezni, hogy van-e ma oly párt, mely a nemes nemzettségek és osztályok uralmát fenn kívánja tartani: megjegyzés nélkül hagynám a szerző pathetikus kifakadását. De a mennyiben erre a jogi és állami intézményeknek csak felületes ismerete mellett is könnyedén rá kell jönnie bárkinek is s amennyiben ilynemű ismeretekkel a pályázónak — ha, a mint művének irányából és stylusából egész biztossággal következtetjük, akadémiánkon nem a vallástudományokat, hanem a politikai és jogi tantárgyakat hallgatja — szükségképen bírnia kell : ennélfogva figyelmeztetem, hogy a hűbériség maradványai a legtöbb újkori állam alkotmányában föllelhe- tők, sőt az arisztokratikus szellem és irány újabb időben itt-ott határozottan tért hódít, nem is említve, hogy vannak egyes államok, mint példáúl Mecklenburg, a hol az országgyűlés még ma is valódi rendi ős-gyűlés, melyen nem a rendek képviselői, hanem a lovag-birtokosok személyenként jelennek meg. A hűség, a kegyelet, a történelmi jog föltétien tisztelete, a régihez való ragaszkodás, mindmegannyi konzervatív tulajdonok, melyek a rendi jogokhoz való ragaszkodás természetes forrását képezik. 8 higyje el nekünk a fiatal szerző, hogy ő jár az ábrándok világában, mikor azt állítja, hogy ma már a rendi jogok érvényesülése felett semmiféle párt nem ábrándozik. Angliában, Németországban, sőt — sajnos — még nálunk is, a hűbériség szelleme még mindig fogva tartja a társadalomnak éppen élite-jét s ezt a szellemet az újkori konzervativizmus éppoly kegyelettel ápolja nálunk is, másutt is, mint a mennyire csüngött azon a század elején példáúl az öreg Dessewffy. A konzervatív államfelfogás éppen azért konzervatív, mert kegyelettel konzerválni törekszik napjainkban is a hagyományos jogrendet. Igen helyesen jegyzi azonban meg Bluntschli — a mi a szerző figyelmét ismét kikerüli — hogy ha valaki ezt az irányt egyoldalúan és kizárólagosan követi, akkor nem konzervatív, hanem reakczionárius lesz; mert a ki csupán hátrafelé, a múltra, irányozza tekintetét, az képtelen az új élet fejlődését megérteni s annak élére állni. A valódi konzer-
