Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1891

12

kívánta tanári karunk, hogy nagy részvét mellett végbe ment temetésén küldöttségileg képviseltette magát s a templomi gyászbeszédet is Mitrovics Gyula főiskolai lelkész tartotta.

Főiskolánk egészségi viszonyai bár ez évben is a legkedvezőbbek voltak : mégis három tanulónk halálát kell jelentenünk. Rik Géza I. osztálybeli tanuló véletlen szerencsétlenség áldozata lett február 4-én. Rimaszombathy Kálmán I. éves joghallgató február 28-án szerető szülei karjai közt múlt ki. Olchváry Andor IV. o. tanulónak vesebaj okozta halálát márczius 12-én.

E gyászos események után sorban esik megemlékeznünk életünk örvendetes jelenségeiről. Ide számítjuk, hogy a halál és lemondás folytán megüresedett tanári állomásokra a következő férfiakat helyezte az egyházkerület bizodalma: az Emődy Dániel helyére dr Bartha Bélát kiről már fentebb emlékeztem; a nyugalomba lépett Orbán József helyére (jogbölcsészet, magyar alkotmány- és jogtörténet, európai jogtörténet) dr Zsindely Istvánt, aki már mint helyettes tanár, egy év óta, feltörekvő igyekezetének, tanári képességének és ügyességének szép reményekre jogosító bizonyságát szolgáltatta; a Kun Pál helyére (bölcsészet, estheti ka, psychologia, mivelődéstörté- net) dr. Székely György nagykőrösi, a Zsindely István helyére dr. Perjéssy László nagyrőczei tanárt. Mindhárman a jövő iskolai év megnyitása alkalmával tartják meg székfoglaló beszédüket.

Örömnapjaink közt különösen kiemeljük folyó év febr. 20-át, midőn a tanári kar teljes ülésében tiszttársi szere- tetünknek és ragaszkodásunknak adtunk kifejezést, abból az alkalomból, hogy Tarnóczy Tivadar és Szívós Mihály társaink, Istenünk jóságos kegyelméből, tanárságuknak 25 éves fordulóját érték meg főiskolánkban. Ez alkalomból igazgató-tanácsunk is sietett őket üdvözölni egy