Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1891

22

3. Latin nyelv. Hetenkint 5 órán. T. Livius történeti művéből a második pún háború történetéből a cannaei ütközetet s ennek következményeit tárgyazó részlet (XXII. k. 44—58. fej.) P. Ovidius Naso „Metamorphoseon libri XV.“ czímű művéből a következő részletek : 1. Actaeon. (III. k. 131—252. s a 211—223. sorok kizárásával). 2. Niobe (VI. k 146—312. s.). 3. Philemon és Baucis. (VIII. k. 611—724. s. ; ez a részlet könyv nélkül is.) 4. Pythagoras tana a lélekvándorlásról és minden dolognak folytonos változásáról (XV. k. 153—236. s.). E részletek tárgyalása alkalmával voltak közölve és gyakorolva a prosodiai és metrikai főbb szabályok. Az egyes írók olvastatását rövid irodalmi bevezetés előzte meg ; az olvasmányok folytonos nyelvtani gyakorlatok mellett tárgyi magyarázatokkal voltak kísérve. Hetenkint egyszer írásbeli dolgozat (fordítás magyarról latinra).

4. Görög nyelv. Hetenkint 5 órán. Az alaktanból a névragozás, az igeragozásból az w igék csoportja a «» igékig. Fordíttatott 68 görög és 68 magyar gyakorlat. A név és igeragozással egjúitt voltak ismertetve a hangtani törvények, a gyakorlatok, illetőleg az írásbeli feladatok fordítása alkalmával pedig a mondattani főbb szabályok. Tankönyvül : egyszersmind gyakorló könyvül szolgált : „Görög nyelvtan.“ Készítette Szinyei Endre. Sárospatak, 1888.

5. Német nyelv és irodalom. Hetenkint 3 órán. Gessneriöl: Pale- mon. Lessing műveiből : Fabeln und Erzählungen. 1 -—20-ig. Herder példázataiból: Die Lilie und die Rose, Der Jüngling Salomo, Drei Freunde. Der Tag von dem Tode; Cid-románczaiból az 1. 2 3. 4. 8. 9. 10. 11. 26-ik románcz. Gleimtól: An die Scbwalbe. Tankönyv: Kun Pál „Német irodalmi olvasmányok kézikönyve.“ Sárospatak, 1879. I. kötet. — Három hetenkint írásbeli dolgozat, fordítás magyarról németre.

6. Történelem. Hetenkint 3 órán. A középkor története földrajzzal összekötve. Tankönyv: „Középkor története“ Somosi István. Sárospatak, 1865.

7. Mennyiségtan. Hetenkint 3 órán. a) Az eddigiek ismétléséül a láncz és közelítő törtek előállása, sajátsága, alkalmazása, vissza- vivése azon egyszerű törtekre, melyekből előállottak. Az egyenleteknek arányokká s ezeknek amazokká alakítása. Az arányok (egyszerűek és összetettek), az arányok, mint számtani alakzatok által megfejthető feladatok. Első fokú határozott egyenletek két és több ismeretlennel. Egy- és többtagúak tevőleges egész másod- és har-