Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1882

I

1

6

mindig — úgy most is emelkedett szellemű alkalmi imában kérte s kértük vele mi is az új évre, iskolai életünk s elő- haladásunk összes tényezőire a gondviselés áldó kegyelmét ; az igazgató pedig buzditó beszédet intézett az ifjúsághoz, figyelmeztetve annak nagyjait és kicsinyeit a haladó korszellem követeléseire s arra, hogy tanulmányozván ez iskola múltját, igyekezzenek megismerni és megszeretni ennek szellemét , mindenekfelett pedig, hogy folytonos önmunkásság által próbálják biztosítani s gyümölcsözővé tenni az iskola által nyújtott ismereteket és megjutalmazni a szülők, tanítók fáradalmait s az iskola sokféle jótéteményét.

Az igy végződött évnyitó-ünnepély után édes reménységgel oszlottunk szét a magunkra vállalt munka megkezdésére, teljes tudatában állásunk komolyságának s felekezeti intézetünk hivatásának.

A gimnáziumi tanári kar tüstént hozzálátott teendőihez; az akadémiában elébb még szeptember 7 — 8. napjait az előadásokra jelentkezés és a leckekönyvek aláírása foglalta le s az előadások szeptember 11-én kezdettek meg.

Beíratott az év folyamán az akadémiára 57 új tag, tehát 8-al több, mint tavaly. Ezek közűi 41 a theologiai, 16 jogi pályára ; 10 kivételével mind a tiszáninneni egyházkerület kebeléből. Az újonnan felvett theologusok száma 5-tel, a jogászoké pedig B-mal több, mint a múlt évben volt. Az összes akadémiai ifjak létszáma az első félévben 153, kik közűi theologus 109, jogász 44; az előbbi 2-vel kevesebb, az utóbbi 2-vel több, mint a megelőző évben; a második félévben az összes létszám 154, közülök 112 theologus, tehát épenannyi, mint a múlt évben; jogász 42, tehát egygyel több, mint tavaly ilyenkor.

Ha az intézetek életrevalóságának s az azok által hirdetett tanok igazságának és szellemök egészséges voltának a növendékek létszáma volna a bizonyos mértéke — amit tagadnunk kell — akkor is emelt fővel állhatnánk meg