Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1881

_L

24

minden oka, történelme; 2. jogi minémiiségök — és 3. hatások a kereskedelemre s általában a nemzetgazdaságra;“ egyetlen pályamű érkezett. Ezen is első tekintetre szembeszökik, hogy bár itt adva van a munka felosztása is ; mégpedig adva három részben ; a pályázó ezt mégis vagy észre nem vette, vagy kidolgozására reá nem ért. 0 két részszel áll elő. Egyik szól : A kereskedelmi társaságok létrejöttének, kifejlődésének okairól, történelméről. Másik : A kereskedelmi társaságok jogi minőségéről. A harmadik rész, melyben a kereskedelmi társaságok hatását kellett volna előadni, nincs meg se érintve.

Másik hiánya e műnek, hogy nincs lapszámozva s az egymást követő ivek úgy össze-vissza hányva fordulnak elő benne , hogy alig lehet azokat összekeresni.

E két hiány eldönti a munka sorsát. Nem felel meg a pályázati feltételeknek ; tehát nem jutalmazható.

Az egész munkán elhamarkodás látszik. Szerző valami bevezetésfélét is ír ilyen címmel „Értekezés.“ Ebben elmondja, hogy a magyar kereskedelmi törvény négy kereskedelmi társaságot ismer. Ezeket mind meg is határozza, de hibásan.

Mondja példáúl, hogy „A közkereseti társaság írásban megkötött vagy szóbelileg megállapított szerződése által a tagoknak létesül.“ Holott a törvényben ez van : a társasági szerződés érvényességéhez sem okirat szerkesztése, sem más alakszerűség nem szükséges.

A betéti társaságnál nem mondja meg, hogy ennek kétféle tagjai vannak : kül- és beltagok.

A részvénytársaságról azt Írja, hogy az „bizonyos számú fél- vagy A««jraíé-részvénynye] alakul.“ E helyett: bizonyos számú részvényekből álló alaptőkével alakul ; persze a részvények közt aztán lehetnek fél- vagy hányád-részvények is. Hyest a szerző későbbi előadásában előhoz ugyan, de a meghatározásából kimaradt.

A külföldi irók neveit idézve, Völdendorf helyett többször is Wöl- lendorfot ir.

Ezek és ezekhez hasonló hibák, kivált a bevezetésben, bőven vannak, amik kétségkívül devalválják, sőt elejtik e pályaművet.

De mikor a munka hiányait feltüntetjük : nem hallgathatjuk el annak előnyeit sem.

Az a két rész, melyet, a kérdéshez tartva magát, kidolgozott szerző : annyi ügyességet, utánjárást, elrendező tehetséget mutat, hogy ezért tőle a buzdító elismerést meg nem tagadhatjuk.