Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1880

I

1

74

gyermekére nézve mennél eredményesebbé, mennél gyümölcsözőbbé tenni igyekeznék. Pedig alig hihető, hogy oly művelt közönség, melynek kebeléből a középiskolák, általában a felsőbb tanintézetek növendékeiket nyerik, meggyőződve ne volna a szülők és tanítók gyakori személyes érülközésének üdvös volta felől, s azon komoly, nehéz felelősséggel járó feladatról, mely a tanítás minden fokozatán a szülői házra vár s mely alól azt semmi körülmény, semmiféle helyzet nem mentheti fel. Ugyanazért elegendőnek tartjuk itt ezen, sok szüle által feledett szerep betöltésének szükségességét hangsúlyozni s ezzel kapcsolatban a t. taníttató közönséget kérni, hogy mivel nevelői feladata a tanintézet falai közé juttatott gyermekekkel szemben teljességgel nem szűnik meg, sőt inkább nagyobbá lesz, magasabb jelentőséget nyer, azt azután mennél teljesebben betölteni önként igyekezzék s ne várja e tekintetben oly kényszerítő rendszabályok alkalmazását, minők már némely tanintézetnél életbeléptek. Véghetetlenűl hiányos s a célnak egyáltalában meg nem felelő a tanintézetbe csak az év végén oly időben való betekintés, midőn már a végszámadás nagy napja közeleg.

Azon reményben, hogy szavunk nem lesz egészen pusztában elhangzó szó, nyújtjuk át ezennel a szokásos tudósítást a t. taníttató közönségnek.