Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1880

1. A keresztyén Ilit és élet elferdítését s a hierarchia túlkapásait 54 lapon.

2. Az egyház és papság megromlott állapotát 39 lapon.

3. A reformatiot megelőzött reform-mozgalmakat a politikai, egyházi és tudományos téren 59 lapon.

A reformatio közelebbi alap okai gyanánt felveszi :

1. A tudományok újra ébredését, a humanisták, különösen Beuch- lin és Erazmus irodalmi küzdelmét.

2. A reformatioelőtti utolsó pápák botrányos életét, tetteit, különösen a bűnbocsátó levelek árulását 35 lapon.

Ezután áttér a pályakérdés második részére, s előadja a reformatio hatását a politikai, társadalmi, tudományos és műveltségi életre, 42 lapon.

E felosztás szintén eleve jó véleményt kelt e pályamű iránt. Mert valóban, ha kutatjuk a reformátio alapokait, azt egyrészről az ős keresztyén hit és élet elferdítésében s a hierarchia túlnyomó hatalommá emelkedésében s túlkapásaiban ; másrészről az egyház és papság megromlott állapotában fogjuk feltalálni, mígnem az emberi szellem öntudatra ébredvén, ellenhatását az egyházi, politikai és tudományos téren megkezdette, a bűnbocsátó levelek árulása pedig, mint legközelebbi ok, az ellenhatást kitörésre kényszeritette.

1. A távolabbi okok első cikkében élénk színekkel rajzolja szerző felvett tárgyát, vagyis azt, hogy a tiszta keresztyén hit- és élettől miként kezdett az emberi értelem lassanként mind jobban-jobban eltérni. A kültettek túlbecsülése, álszenteskedés, a szabadakarat elnyomása, a csodákban való hit miként vert gyökeret az emberek lelkében. A vallás egyszerű bensősége miként vált ezek befolyásaival üres cifrasággá, fényes öltözet, zene, festészet és szobrászat által külső fónynyé. És hogy a papság a közérzület ezen ferde irányát nem hogy akadályozta volna, hanem még elősegítette, hogy uralmát az emberi tudatlanság felett fölépítse.

Előadja továbbá a pápai hatalom lassankénti emelkedését, világi souverain hatalommá alakulását, s az egyházi zsinatok befolyása, átok és interdictum félelmes fegyverei által, miként vált az emberiség zsarnokává stb.

Eszmemenete kellőleg összefüggő, előadása élénk, de épen nem ment a bombasticus túlzásoktól. Erős, drasticus kifejezéseket gyakran használ, melyek miatt műve sokat vészit jó hatásából.

2. A második részben, hol az egyház és papság megromlott állapotát adja elő, elegendő kútfő- és tárgyismeretet tanúsít, még a történe-