Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1880

iiä

ség s okosság fölött való versenyzés dühétől magunkat elkapatni engedni, s az ellen, melyet a többség már elhatározott, javaslatokkal állani elő.

„Én részemről előbbi nézetem mellett most is állok, s meglepő reám nézve azok eljárása, kik a mytileneiekre nézve újólag előterjesztést tettek s ekkép időhalasztást eszközöltek ki, a mi inkább a vétkeseknek szolgál javára. Mert ekkép a bántalmazott a bántalom elkövetője ellenében csilapultabb indulattal jár el ; viszont az a megtorlás, mely a bántalom szenvedése után a lehető leggyorsabban következik, a büntetést a legmegfelelőbb mértékben szokta kiszabni. Arra is kiváncsi vagyok, hogy ki fog a határozat ellen beszélni s ki fog bátorságot venni magának bizonyitgatására annak, hogy a mytileneiek vétkei nekünk hasznunkra szolgálnak, a mi szerencsétlenségeink pedig szövetségeseinkre hátrányosak. Világos, hogy a ki ezt elköveti, vagy szónoki talentumában bizakodik, s ennélfogva a mellett kardoskodik majd, hogy az, a mi már el van határozva, nem helyes nézeten alapul, vagy pénzszerzésre való kilátás sarkalja, s e miatt csinos, körmönfont szónoklattal a ti félrevezetésetekre fog próbát tenni. A haza az ilynemű versenyek pályabéreit másoknak adja, maga pedig a veszedelmeket veszi magára.

„Ennek okai ti vagytok, kik ily versenyekben a pályabirák tisztét fonákúl kezelitek, mivel megszoktátok a szavaknak szemlélői, a tényeknek pedig hallói lenni. Ti ugyanis a jövő teendőit az ügyes előadónak szemeivel nézitek, s annak szavaira kivihetőknek tekintitek, a már végrehajtott dolgokat pedig, mivel a tényeket saját szemeitek tanúskodására sem tartjátok hitelesebbeknek, mint azt, a mit hallottatok, az ügyes ócsárlónak szavai után becsülitek meg. Továbbá különösen jók vagytok arra, hogy az előadás feltűnő és különös voltával rászedjenek s egy jónak tapasztalt javaslathoz ne ragaszkodjatok, mivel minden rendkívülinek rabjai, a megszokottnak megvetői vagytok. Ti egyszersmind mindannyian legörömestebb magatok szeretnétek szónokolni tudni, ha pedig ez nem lehető, legalább azzal, a ki szónoklattal föllép, versenyre kelve igyekeztek úgy tűnni föl, hogy fölfogás dolgában nem ő szolgál nektek kalauzul, hanem ha valaki valami éles eszü- ségre mutató dolgot mond, annak helyeslésetekkel még tárgyának teljes előterjesztése előtt kéznél lenni igyekeztek, s nagy készséget tudtok tanúsítani abban, hogy előre kitaláljátok, a miket mondanak, de kevés buzgalmat azok következéseinek a kellő időben való fölismerésében. Végül ti, hogy úgy fejezzem ki magamat, egy más világot kerestek, mint a melyben élünk, de nem Ítélitek meg kellőképen még

8