Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1879

18

Tanulóink erkölcsi magukviselete, mind az akadémiában, mind a gimnáziumban, általában megnyugtatónak, az iskolai törvényekkel megegyezőnek mondható. Az iskolai igazgatóságnak elve az volt a fegyelmezésnél, hogy folyvást nyomában legyen a felügyelet, a szigorú ellenőrzés azoknál, kik talán ingadozni látszanak s az iskolai félrelépések már a kezdő pontnál elkapják jutalmukat. Az akadémiában egyetlen fegyelmi eset fordult elő olyan, mely akadémiai széki intézkedést s annak szine előtt történt megdorgálást vont maga után. A gimnáziumban több ifjú elküldetett, leginkább nagyobb számú óramulasztás miatt s a nélkül, hogy a célzatosságra csak gondolni is akarnék, lehetlensóg emlités nélkül hagynom, hogy az elküldött ifjak, többnyire más tanintézetekből jöttek hozzánk s a gimnáziumi VII-ik osztálynak voltak tagjai.

Ahozképest, hogy a kedvezőtlen egészségügyi viszonyok miatt, hazánkban a lefolyt tanév alatt, több tanintézet kénytelen volt a tanitást, legalább egy időre megszüntetni, főiskolánk helyzete e tekintetben is szerencsés vala. Szigorú egészségügyi rendszabályaink, főiskolai orvosunk fáradhatlan buzgalma és óvintézkedései, az isteni gondviselés kedvezése mellett, lehetségessé tették, hogy a tanév, minden nagyobb veszély nélkül szállt el fejünk felett. Főiskolánk egészségi ügyére nézve, a városunkban előforduló, veszélyes természetű himlő-esetek miatt, csakis a legutolsó napok válottak aggasztóvá. Az elöljáróság tanácsosnak látta megelőzni a fenyegető veszélyt s úgy intézkedett, hogy a már épen beállott vizsgaidőt pár nappal összébb vonta s ily módon újabb áldozatok nélkül érhettük meg a mai napot is. A tanári kar tagjai közül, egyedül Y. Krü- zselyi Bálint tiszttársunk feküdt huzamosabb ideig súlyos betegségben ; az orvosi tudomány és a természet szerencsés kedvezése azonban megmenté e fiatal tiszttársunkat szeretett családjának és főiskolánk tanügyének s hetekig tartó beteg-