Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1879

1.

I

106

gába tért vissza. Jól tudta és mindig szemelött tartotta ő azt, hogy a tanárnak életében s működésében példányképnek kell lenni növendékei előtt. E mellett bizonyít az is, hogy az az ember, ki annyi éven át a megtestesült becsületesség volt s jelleme s buzgó működése által annyiak méltó tiszteletét érdemelte ki, akkor, midőn a sors kedvezőtlen munkálása folytán anyagi ügyeiben lényegesebb zavar állott be, nem kívánt többé tanszékén maradni, melyet oly hosszú időn át méltán foglalt el, hanem az egyházkerülettől felmentését kérte.

Dr. Soltésznak, mint tanárnak, egyik érdeme az is, hogy főiskolánk természetrajzi gyűjteményét rendezte. Midőn ő tanszékét elfoglalta, a különböző tárgyak rendetlenül, szétszórva, a szekrények aljában elrejtve hevertek. O szedte ezeket rendbe s a gyűjtemény szaporítására minden lehető eszközt felhasznált.

Dr. Soltész János, mint tanár, nemcsak tanított, hanem folytonosan tanult is és csakis ily módon történhetett az meg, hogy a természettudományok rohamos fejlődésével lépést tudott tartani. Jól tudta ő azt, hogy aki a tudományt nem gyarapítja, az mindinkább fogyasztja; jól tudta, hogy aki folytonosan előre nem törekszik, az hátra marad. Róla semmi esetre sem lehet mondanunk azt, mit az újabb nemzedék mai nap általában az idősebbekről hisz és hirdet, hogy „a kortól elmaradt,“ mert hiszen az a Soltész, ki 1834-ben lépett a tudományos pályára, még 1869-ben egy oly pályaművet irt, melylyel a magyar tudományos akadémiától a hölgyek diját képes volt elnyerni.

Ennyi érdeme lévén dr. Soltésznak, mint tanárnak, bizonyára méltán érdemli meg tőlünk, hogy róla kegyelettel emlékezzünk meg.

De megérdemli ezt tőlünk 3-szor úgyis mint író, mert irodalmi működése által nemcsak magának szerzett jó hírnevet, hanem növelte főiskolánk dicsőségét s előmozdította nemzeti műnyelvünk fejlődését is. Legelső müve, mely nyomtatásban megjelent, 8-rét ivén, 36 lap terjedelemmel : „Orvosi értekezés a hidegvízről.“ Budán, 1834-ben nyomatott az egj^etemi nyomdában. Ezen első, önállóan megjelent müve után hosszú sora következik azon részint természettudománjd, réczint orvosi, bölcsészeti és nyelvészeti müveknek, melyeket időrendi sorban fogok felsorolni. Il-ik müve: „A természet három országának megtekintése.“ Hallgatói számára. Sárospatak, 1839. Ill-ik.