Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1878
8 valósítása folytán, s anyagilag is hatalmas államsegéllyel gyámolitva, kétségtelenül emelkedőben van, s a múlt iskolai évben 10 rendes, 2 rendkívüli, 7 magán és helyettes, összesen tehát 20 tanár képviselte azon a jog- és államtudományi kart. A fiatal kolozsvári egyetemen, fennállása első évében 10 rendes tanszéken adják elő a jog- és állam- tudományokat. Ezenkívül a mostani vallás- és közoktatási magyar királyi miniszter úr áfct is kimondá immár, hogy szándoka az úgynevezett kir. jogakadémiákat szintén facultásokká emelni, sőt a hírlapokban oly hangok is emelkedőnek, melyek az ismeretes erélyű kormányférfiúnak azon intentiot tulajdonítják, melvszerint ő excellentiája a hitfelekeze- teket az általuk fentartott jogakadémiák hasonló átalakítására felfogná szólítani, s ha azok bizonyos idő alatt a felszólításnak eleget nem tennének, jogakadémiáiktól a nyilvánosságot el fogná vonni. Az első kérdés, mely itt önként fölmerül, az: lehet-e akár a tud'omdny. akár a Protestantismus szempontjából észrevételt tenni, az államhatalom által megindított ezen mozgalmak .r a közoktatási kormány jelzett intentiója ellen ? A második egyetem felállításán, a hazai tudományosság szempontjából. természetesen csak örvendeni lehet, sőt óhajtanunk kell, hogy a tudományos műveltség ezen messze világitó tornyai, amennyire sok felé igénybe vett anyagi erőnk engedi, hazánkban még tovább is sza- porittassanak annyira, hogy ha nem is másfél millió lakosra, mint Németországban, de legalább minden 3 millió lakosra jusson egy-egy egyetemünk. Szorosan tudományos szempontból az ellen sem lehet kifogást tenni, ha a budapesti egyetem, azon jelentékeny vagyon mellett, mely- lyel az alapitó három érsek és a nagyemlékű királyné, Mária Terézia bőkezűségéből bír, még az állam részéről is évenkint tetemes dotatio- ban részesittetik. Legfölebb protestáns szempontból lehetne kérdésbe tenni: nem lett volna-e tanácsos, mielőtt az állam oly nevezetes pénzerőnek évenkénti beruházására határozá magát, a tervezett egyetemnek állami, azaz felekezet nélküli jellegét teljesen tisztába hozni. Mert jól tudjuk ugyan, hogy az 1848. XIX. törvénycikk a nevezett tudományos intézetet egyszerűen magyar egyetemnek nevezi ; jól tudjuk, hogy az jelenleg magyar királyi tudományegyetem nevét viseli: de azt is tudjuk, hogy ezen egyetem hittudományi kara egyedül a r. katholika egyház kifolyása, s mint ilyen, természetesen azon vallás alapján áll. Es élénk emlékezetünkben van még a közelmúlt, az 1861-ki országgyűlés feloszlatását követett provisorium szaka, midőn a magyar kath. clerus akkori közlönye egy protestáns tanférfi ellen, ki most a magyar kir. T
