Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1875
15 tánylást. A dolgozat szerzője Kazinczy Lajos joghallgató a 80 frt. pályadijt elnyerte, ez részére kiadatni elhatároztatott. 5. A bölcsészeti szakban a Péczeli 42 forintos dijra következő pályakérdés volt kitűzve: „Erdélyi János irói élet és jellemrajza.“ Egy pályamű érkezett, következő jeligével : „A nemzet, ha nem érzi múltját elveszti jelenét. A nemzet volt, van és lesz, a tudalom által“ Erdélyi János. A feltett kérdésre oly tanulmánynyal felelt meg a szerző, mely munkabíró képességet és szorgalmat, a tárgyra hajló kedvet és igyekezetét árul el. Erdélyi Jánost munkássága különböző irányai szerint átalában helyesen fogja fel és ítéli meg. Forrásai adtak ugyan neki irányt egyben s másban, de azért szolgai utánzást nem vethetünk szemére. Néhol egészen a maga lábára áll és önállólag mond Ítéletet, mutatván ez által, hogy az iró műveit nemcsak olvasta, hanem tanulmányozta és élvezte is. Vannak azonban némely állításai, melyeket megjegyzés nélkül nem hagyhatunk. A 9-ik lapon azt mondja : „A balsors költőnket úgy kisérte, mint bűntudat a vétkezőt.“ Itt az állítás épen oly alaptalan Erdélyire nézve, mint a hasonlat illetlen a gondolathoz. Alaptalan azon gáncsa is, hogy Erdélyi János a magyar nemzeti versidom lényege és a rythmus törvénye felől tévedésben volt volna. Mert Íróink között nincs egy sem, a ki Fogarasi János felfedezése óta e tárgyról alaposabban és többször elmélkedett volna, mint ő. Az ő úttörő és alapvető munkásságán épülnek Aranynak és Gregusnak idevágó tanításai. Tájékozatlanságra mutató naiv megjegyzése szerzőnek az, hogy Erdélyi János egyetemes irodalomtörténete nemcsak minálunk, hanem az egész világirodalomban páratlan mű leendett. Sajnáljuk, hogy szerző dolgozata másokéval való viszonyban nem volt bírálható ; de másrészről szívesen örülünk szerencséjének, hogy igy magában is elég okot szolgáltat arra, hogy müvét jutalomraméltónak mondjuk. A szerző : Deák Elek joghallgató részére tehát a 42 forint pályadij ki fog adatni. 6. A Tóth-Fischer féle ez évi 30 forintos dijra következő pályakérdés volt kitűzve: adassák elő Plato és Aristoteles felfogása az államról; az újkori felfogás szerint mi az állam? s minő viszonyban van a társadalommal? Ezen pályakérdésre egy pályamű érkezett, következő jeligével: „Az ember nem azért teremtetett, hogy beolvadjon az egészbe.“ sat. A pályamű 148 Írott lapra terjed, nemcsak mennyiségi, de minőségi, tanulmányi terjedtségénél fogva is figyelemreméltó. Bőven,
