Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1875
13 igaz ügy bukva is győz; de a gonosz győzve is elbukik.“ Különös érdeméül számítható be az, hogy a kiadott nagypénteki történeti szöveget, eltérve társaitól, analytikai módon dolgozta fel, vizsgálván fejtegetésében azt, hogy Jézus keresztre jutásának mik voltak okai ? Tekintve azt, hogy az analytikai tárgyalásmód, különösen kezdőknél, sokkal nehezebb, mint a synthetikai, s hogy e mű szerzője szerencsésen megküzdött annak nehézségeivel ; továbbá azt, hogy e műnek tárgyalása is, teljes és szabatos, előadási modora pedig egészen népszerű. Ez érdemeiért e mű szerzőjének Keresztesi Sándor theológusnak Ítéltük oda a harmadik dijat, 16 frt. 80 krt. Az ötödik számú dolgozat, ilyen jelige alatt pályázott: „A ki működésével oly mélyen bevág kora tudalmába és oly sokféle érdeket sért meg, melyeknek érintése minden időben érzékenyen esett az embereknek, meggyőződésének martyrjává fog lenni“ (Dr. Lang Henrik.). Magasan kiemelkedő, lehet mondani : nagyobb méretű egyházi beszéd ez, még jobb társai felett is. Azt tárgyalja szerzője, hogy a nagypénteki gyászos napot 1-ör a papi fejedelmek és írástudók fondorkodása, 2-or a félrevezetett nép rósz akarata, 3-or Pilátus önző hatalomvágya, és 4-er Jézusnak erős jelleme idézték elő. Örömünk telik benne látni azt, mily ügyességgel, mennyi biztonsággal, értelmes szónoki nyugodtsággal tudja szerző jól osztályozott tárgyát kezelni. Jellemfestései a szövegből, annak erőszakolása nélkül folynak ; annyira találók, hogy a nagypénteki gyászos esemény mintha szemünk előtt folyna le, s nyelvezete is oly emelkedett, hogy szerzőjének Andrási Kálmán theológusnak az első jutalmat 25 frt. 20 krt., kiemelő dicséretünkkel megtoldva, adjuk oda. A hatodik helyen beérkezett egyházi beszéd homlokán eme jelige van följegyezve: „Sors bona, nihil aliud.“ Oly mű ez, melyben a két előbbi, jutalomra méltatott egyházi beszéd előnyei és jótulajdonságai, nagy szerencsével vannak egyesülve. Az ünnepélyes hangulat keltéshez, ahoz, hogyan lehet röviden, kevés szóval sokat mondani, nyomatékosan beszélni, e mű szerzője bizonyára legjobban ért. A 4-ik számú egyházi beszédben egy igénytelennek látszó, értelmes, megnyerő modorú és szivességü tanító beszél egyszerű hallgatóihoz, az 5-ben egy műgonddal, már szigorúbb műszabályokhoz alkalmazkodó szónok áll előttünk ; e kérdéses egyházi beszéd egy harmadik irányt képvisel ; szerzője könnyed, eleven kedélylyel mozog, a hasznost, a tanulságost szereti szép formával ajánlatossá tenni ; megérdemli azt, hogy a második jutalmat, mely 16 frt. 80 kr. ő nyerje el. Szerzője: Kovács Gábor theológus.