Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1874
21 B) GIMNÁZIUM. A gimnázium szellemi tényezői. I. A tanerő vagy tanári testület. Azt hiszszük, nem vagyunk túlzóak, nem önzők, sem elfogultak, ha azt mondjuk, hogy bármely tanintézetnek szelleme, lelke a tanári kar. Innen valamely tanintézet nagyságát leginkább jelzi a benne működő tanárok száma s azok minősége. A sárospataki gimnázium tanárai a közel múltban időnként növekedtek számban. Növeked- tek-e minőségben ? az a közvélemény itélőszéke elé tartozik. Annyit azonban megjegyezhetünk, hogy véleményünk szerint két tényező az, mely leginkább befoly arra, hogy valamely tanár magát kiképezhesse s folytonosan előhaladhasson. Első az, hogy magát a tanári pályára előkészítse. E tekintetben az elöljáróságnak kellene belátnia a szükséget s úgy intézkednie, hogy ilyen főiskolában évenként legalább két végzett ifjú részesülne oly segélyben, melyen honi vagy külföldi egyetemeket meglátogathatna. Jelenleg örömmel jegyezhetjük fel, hogy volt széniorunk, Kovácsi Sándor, ki előbb mint tanársegéd kitünően működött a gimnáziumi előkészitő osztályban, 600 frt. segélyt nyert a fő tiszteletű egyházkerület kegyességéből külföldi egyetemek látogatására. Azonban nem elég, hogy valaki magát tanárrá jól kiképezte legyen, feltétlenül elengedhetlen az, hogy magát folytonosan képezze, mert a tökéletesedés pályáján nincs megállapodás. S itt van már a második tényező ; ez az, hogy a tanár hivatalában oly kényelmes helyzetben érezze magát, melynél fogva necsak a mindennapi szükség anyagi gondjaitól legyen ment, hanem könnyen áldozhassák szellemi célokra is, saját maga tökéletesítésére, a tudomány előbb vitelére. E tekintetben távol legyen, hogy a főtiszteletü egyházkerület jó akaratát kétségbe von- nók; de önzés nélkül, a fölebb kifejtett cél s maga a tudomány érdekében őszintén kimondhatjuk, hogy a közelebb 1200 forintra felemelt tanári fizetés még mindig nem olyan, mely a tanárt a mindennapi szükség gondjaitól megmentené ; még mindig távol van e tekintetben a gimnáziumi tanári kar az állami gimnázium tanáraitól ; igen, mert nélkülözi az annyira méltányos ötéves fizetésjavitást, nem kap lakpénzt, nem számíthat a maga, annál kevésbé családja biztos nyugdíjra. Mind ezt ajánljuk a főtiszteletü egyházkerület atyai gondjaiba. A lefolyt i874/5-ik iskolai évben a gimnáziumban összesen 14 tanár, egy segédtanár, s több magántanitó működött. Ez átalában véve meglehetős erőt tüntet föl. Azonban, ha meggondoljuk, hogy a rajz és szépirászat, a zene és ének, a testgyakorlás, valamint a vallás tanárán kívül az újabb kor követelménye legalsó számítással 12 tanárt kíván a gimnáziumban, mig nálunk ezen számítás szerint csak 10 van : úgy még mindig marad fel kívánni való, s a főtiszteletü egyházkerület újabb áldozattal áll szembe, ha a törvény a középtanodák újabb rendezését végre valahára érvényesíteni fogja. S ez annál inkább figyelemre méltó, mert nálunk az alsó négy osztály részére párhuzamos osztályokat is föl kell állítani, ha a mai létszám megmarad, s az újabb tanterv törvényerőre lép. Végül örömmel jegyezzük fel, hogy Búza János tiszttársunk a tanárképesitési vizsgát Pesten letette, s oklevelet nyert. S most lássuk 1. A tanári személyzetben történt változást e lefolyt tanévben. 2. A működő tanári személyzetet.