Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1874
13 b) A jogi szakban. Az Okolicsányi 24 forintos, s az idén megkettőzött, tehát 48 forintos díjra ezen kérdés tűzetett ki: „Adassék elő a javító elmélet elvein létesített fogházak közötti különbség. Melyik fogházrendszer felel meg leginkább a javító elmélet követelményeinek ?“ Dacára a pályadij megkettőzöttségének, egyetlen pályamű sem adatott be. c) A bölcsészeti szakban. A Péceli-dijra, mely 42 forint, ezen kérdés volt kitűzve : „A pápáknak volt-e befolyásuk a magyar nemzet államéletére s alkotmányára az Árpádok alatt, s ha volt, hasznos volt-e a befolyás vagy káros? E pályakérdésre egy pályamű érkezett, ily jeligével: „Mint vándor a havas fuvásban sat. E pályamű két fő részből áll :! Az első részben szerző e kérdést igyekszik megoldani : Mi befolyásuk volt a pápáknak Magyarország államéletére s alkotmányára ? A másodikban arra felel: Káros volt-e a befolyás vagy hasznos Magyarország államéletére, s alkotmányára. Az első részt ismét három korszakra osztja. Első korszak a sükeretlen törekvések kora 984—1197-ig. Második korszak, a pápai befolyás kora, Kálmán király uralkodásától III. Béla haláláig. Harmadik korszak, a pápai tulhatalom kora, Imre király uralkodásától III. Endre haláláig. A második részt, vagyis a második kérdést részint elvi, részint gyakorlati szempontból tárgyalja, s végül azon eredményre jut, hogy a pápai befolyás egy részről káros volt Magyarországra, amennyiben hübéruri követeléssel lépvén fel Magyarország ellenében, sokszor vakmerőén támadta meg alkotmányunkat, sőt gyönge királyaink alatt az államegységet is veszélyeztette ; de más részről voltak a pápai befolyásnak hasznai is, például hogy a királyi és apostoli cim adományozása által megóvta s biztosította Magyarország állami és egyházi önállóságát a német császár és német egyház hegemóniája ellenében ; továbbá hogy az olygárchák féktelenségét korlátolta, s úgy a királyi hatalmat, mint az alsóbb semesség szabadságát az egyháznak azon korban nagyhatású fegyvereivel az átok és inter- dictummal megvédte, végül azzal zárja be értekezését, hogy a pápai hatalom Magyarországra nézve azon korban, midőn még az európai civilisatióval nem volt a nemzet teljesen kibékülve, szükséges rósz volt. Ennyi a pályamű tartalma. Biráló véleménye a pályaműre általában e következőkben öszpontosul. Szerző a pályakérdés első részét szorgalommal és önálló felfogással dolgozta ki ; de már a második kérdés nincs teljesen kimerítve. Sőt még fel kellett volna tüntetnie szerzőnek azon nemes küzdelmet, melyet a magyar nemzet alkotmánya mellett, bárhonnan támadtatott az meg, minden időben kifejtett, s különösen miként küzdött folytonosan a pápák képzelt hübéruri joga ellen. A kútfőket illetőleg óhajtotta volna biráló, hogy az Árpádkori eredeti Codexek közül, Fejér Gy. Codex Dial, kívül, más újabb codexeket is felhasznált volna, mert akkor nem szorult volna pusztán a magyar kútfőkre. Óhajtotta volna azt is, hogy a felhasznált magyar kútfőkkel szemben több önállóságot tüntetett volna ki ; mindamellett, amennyiben e tárgy a magyar irodalomban eddig még tüzetesen tárgyalva nem volt, s épen ezért szerzőnek minden ide tartozó adatot kútfők nyomán kellett felkutatni, amennyiben továbbá szerző a felkutatott adatokból nemcsak önálló rendszert alkotott, hanem azokat, folytonosan a tárgynál maradva, helyes logikai rendben fel is dolgozta; ezen okok nyomán biráló e pályaművet, nem azért mert önmaga áll vetélytárs nélkül a küzdtéren, hanem egyenesen benső becse miatt, jutalomra méltónak Ítéli. Irálya még nem egészen tiszta. Szereti a mondatok egymásba halmozását, a mi müvét több helyen homályossá teszi. Az ortográfiái hibákat a biráló, ha a leirónak tudja is be ; de jövőre ajánlja szerzőnek a gondosabb átnézést. Ezen, a kitűzött jutalomraméltó műnek szerzője Deák Elek joghallgató.
