Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1874
11 Ítélet, mert ez is szükséges láncszemét képezte a művelődésnek, s ha egyéb érdeme nem volt, de a szabad gondolkodást felébresztette, kétkedni tanitolt, s a hit és- tudás közti különbség felismerését elősegitette. A 48. 1. azt mondja, hogy Columbusnak terve volt egy uj világrész felfedezése, ez nem áll, ő csak arra törekedett, hogy Indiába nyugoti irányban juthasson el, természetesen ezen útjában okvetlenül rá kellett bukanni az uj világrészre ; továbbá az uj világrész felfedezésének és a föld körülhajózásának nemcsak anyagi haszna volt, hanem erkölcsi hatása is, ugyanis az egyháznak a tudomány terén követelt csalhatatlansági tekintélyét megdöntötte ; az egyház eretnekséggel bélyegezte volt azon állítást, hogy a föld gömbalaku, úgy de most ez be volt bizonyítva, s be az is, hogy az egyházi tan nem lehet szabályzó a tudományok terén. Az 56. 1. V. Károly császárról azt állítja, hogy szüksége volt a pápára Olaszország feletti uralma megalapithatása végett. Ez nem áll s a történelem is az ellenkezőt bizonyítja. Hiszen midőn Károly hatalma a pápaságra veszélyes kezd lenni, a papság kéz alatt segíti a protestánsokat a császár ellen, ellenben midőn a protestantismus hatalma nő, akkor pápa és császár kezet fognak a közös ellenség ellen. Hát azt elfeledte, hogy 1527. a császári sereg Rómát elfoglalta, kirabolta s a pápát fogságba ejtette ? Azonban eltekintve a felsorolt nagyobb és elhallgatott kisebb hibáktól, szerző gonddal, szorgalommal és nagyobbára helyes utón haladva dolgozta ki müvét, úgy hogy hiányai mellett is dicséretes s a pályadij kiadását megérdemli. A nyertes mü jeligés levele felbontatván, kitűnt hogy szerzője Keresztesi Sándor theologus. 2. A Vay-féle, ez évben hármas díjra egyházi beszéd kivántatott a Példabeszédes könyv VII. részének io-ik versében mondott eme tétel felett: „ Válaszszátok inkább a tudományt, mint a szinaranyat.“ Beadatott összesen öt egyházi beszéd. Az I-ső számú következő jeligével szállott a versenytérre : „Elvész az én népem; mivelhogy tudomány nélkül való. Hos. IV: 6. E dolgozatnak igen sok, az eféle komolyabb, erősebb mérkőzésnél különösen feltűnő gyöngeségei vannak. Felfogása, berendezése 'tárgyai és alaki kidolgozása egyaránt hibásnak mondható. Exordiumába Béla király idejéből Miklós ispánt állitván szemközt bölcs Salamonnal, valóban nevetségessé lesz, az egymással semmiféle összefüggésben sem álló dolgok erőszakos azonosítása által. Első részben semmi sincs arról, mit felosztásában szerző bebizonyítás végett önmaga megjelölt ; azt Ígérte, hogy a gazdagság túlságos szeretetének veszedelmes voltáról fog szólani, s ime helyette arról beszél, hogy minden embernek van valami célja, de azt egyik sem érheti el. Általában még az is, mi a dolgozatban tárgyszerű, igen kicsinyes szempontból való tekintése és feltüntetése a dolgoknak ; a tudomány előnyéről, annak hatalmáról annyit tud mindössze mondani, hogy azt kell választanunk, mert az a test kényelmeinek egyik hatalmas eszköze. Ezekhez gondolva azt, hogy tekintélyi, az Írásból vett bizonyítékai csak hajuknál fogva vannak előrántva, hogy például eme tételét : „a tudomány nélküli embernek önmagán segíteni sem áll hatalmában,“ eme szentirásbeli helylyel bizonyítja : „kívánatosabb a jó hírnév a nagy gazdagságoknál stb. (6. lap), hogy nyelvezete most igen alanti pórias, konyhai, majd ezzel ellentétben erőszakolt, pöffeszkedő, s e miatt sok helyen érthetetlen (pl. „Egy igen jellemző mozzanatra fordítom ez úttal figyelmességteket, mely jelenlegi tárgyunkkal a legszembeszökőbb sajátságokban igen közeli rokonságban áll“, i-ső kikezdés), e dolgozatról még csak a jó akaratot is alig lehet méltányolnunk. A Il-ik számú egyházi beszéd az előbbinek pajzsát vévén magára, szintén ezen jeligével lépett fel: „ Elv ész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül valóBevezetése helyesen indul; de a tárgyalást előkészítő gondolatokból hamar kifogyván, szerzője e helyre nem tartozó tárgyak után kapkod, majd idő előtt elragadván szónoki iparkodása, a nélkül, hogy előbb a tárgymenetet, a maga és hallgatói biztos irányban való vezetése céljából megállapítaná, későbbi szónoki végzendői előtt zárja el az utat, maga alatt vágja a fát; abba a hibába esik, hogy anticipálja a tárgyalást akkor, mikor az exordiumnak az nem lehet célja ; mikor annak egyenes feladata : a tárgyalásra előkészíteni csupán. Tárgy kitűzése, felosztása s általában a dispositio ellen nincs kifogásunk. De már az igy készített váznak testtel való kitöltése, megint nem sikerült a szerzőnek. A felosztásban, tárgyalás végett azt tűzi ki első helyen, hogy a tudományt azért kell választanunk, mert az istennek helyes ismeretére vezet, s a helyett, hogy előadná, hogyan, mimódon történik ez megPeg'észen rideg kategorikus hangon ennyit tud mondani : Jézus
